Népszerű italkereskedést vásárolnának fel a CBA-lánc alapítói
Krupp József, Breier László és Lázár Vilmos is a befektetők között van, mindegyiküknek szép profitjuk volt az elmúlt években ahhoz, hogy felvásároljanak.
Krupp József, Breier László és Lázár Vilmos is a befektetők között van, mindegyiküknek szép profitjuk volt az elmúlt években ahhoz, hogy felvásároljanak.
Az új szabályok nem a multiknak fájnak igazán, hanem azoknak a hazai vállalkozók által működtetett boltoknak, amelyek épphogy csak fölécsúsznak a törvényben rögzített egymilliárdos árbevételküszöbnek.
Magyarország egyik legjelentősebb hazai tulajdonú kiskereskedelmi láncának egyes Príma üzleteiben már a qvik fizetési szolgáltatással is ki lehet egyenlíteni a számlát.
Az alkoholt szinte mindenhol lopják.
Az Edenred által kibocsátottakat több multi nem tudja elfogadni. Van, ahol változást ígérnek, de a Tesco technikai probléma miatt lemondott az egészről.
A magyar áruházláncok a legdrágábbak a fogyasztók szerint.
Az élelmiszerárstop egyre megterhelőbb a hazai kiskereskedelem szereplőinek, de az olyan kormányközeli magyar üzletláncok, mint a CBA képviselői is növekvő nyomásról, illetve az ársapka jelentette teherről beszélnek.
Túl nagy meglepetésre nem kell számítani, december 24-én kora délután minden bezár, január elsején meg ki se nyit.
Az óvintézkedéssel a lakosság zökkenőmentes ellátásának fenntartása a cél.
A hatóság honlapján egy „technikai probléma” miatt egy ideig nem tűntek fel a jogsértések.
Hangzatos nevével ellentétben a plázanyitást korlátozó törvény nem a bevásárlóközpontokat akarta megállítani, hanem a külföldi vállalatok előretörését a hazai kiskereskedelemben – és ezzel együtt persze helyzetbe akarta hozni a magyar tulajdonú cégeket. Hiába azonban a szigorú szabályozás, a külföldi társaságok stratégiát váltottak, sikerült továbbterjeszkedniük, míg a magyarok nem tudtak élni a lehetőséggel.
A Lazsány László meggyilkolásával gyanúsított férfi korábbi ügyeiről derültek ki részletek.
A leggazdagabb magyar vállalkozók listáján előkelő helyen álló, eddig az építőiparban hasító vállalkozó vásárolta be magát egy agrárcégbe.
A beszolgáltatási törvény elsősorban külföldi láncokat érint, a magyarok mentesülnek alóla. Most derült ki, hogy miért.
Első ránézésre érthetetlen, kinek hoz hasznot az élelmiszer-beszolgáltatást is előíró és a kiskereskedelmi láncokat tovább sarcoló új törvény. Raskó György agrárközgazdász, volt államtitkár meredek állitásokat fogalmaz meg Bárdos András kérdéseire: teljes átverés, primitív kampányeszköz, amely a krumpliosztogatást is kiváltja majd.
Újból előtérbe került a vita, amely arról szól, miért a külföldi áruházláncoknál költik el a pénzüket a magyarok, és ott miért külföldi árukat tesznek a kosarukba. A kormány az elmúlt 11 évben számtalanszor ment neki a multicégeknek, ennek hatására egyre nő is ezeknél a hazai termékek aránya, ám ennek van egy komoly korlátja.
Gyelán Zsoltot már régebben is a trafikbárók közt emlegették, de van több más, jelentősebb érdekeltsége.
Hasznosabb lenne két órára szűkíteni az idősek vásárlási lehetőségét, azt is hétköznap - vélik iparági források
Termálvízzel fűtik pár éven belül majdnem a fél várost, ehhez kellett az önkormányzati akarat, egy szakmai csapat és egy tőkeerős vállalkozó. Végül mindenki jól járhat.