Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Részleges vagy teljes bezárásra, elbocsátásokra, egyéb költségcsökkentésekre, cégátalakításra, más termékek árának emelésére kényszerülhetnek a kormány árrésstopja miatt az 1 milliárd forintnál nem sokkal magasabb árbevételű magyar tulajdonú kiskereskedelmi cégek – írta a G7.hu.
Ezek többségében valamely lánchoz (Coop, Reál, CBA, SPAR) tartozó franchise-boltot üzemeltetnek, vagyis olyan üzletek, amelyek ezeknek a láncoknak a márkáját és arculatát használják (díjért cserébe), de független vállalkozók működtetik őket. Sokuk esetenként csak néhány millió vagy tízmillió forinttal bonyolítanak nagyobb forgalmat, mint az árrésstop hatályául törvényben rögzített egymilliárdos küszöb.
A G7 szerint 160-180 ilyen vállalat lehet az országban. A bejelentés első pillanatától tudni lehet, hogy ezt a kört érinti legsúlyosabban az intézkedés, hiszen a termékkínálatuk jóval szűkebb, mint a nagy láncoké, így bevételüknek is jelentősebb része származik a hétfőtől csak korlátozott haszonkulccsal értékesíthető árukból.
Az inflációs kosár alapján a teljes iparágban átlagosan a forgalom harmadát-negyedét adhatja az a 30 termék, amelyre az árrésstopot bevezetik, de az ilyen kisebb boltoknál a lapnak nyilatkozó kiskereskedők egybehangzó állítása szerint inkább 40-50 százalék ez az arány. Ezeket a számokat erősítette meg a G7 kérdésére Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára is.
Egy, a tevékenységgel már korábban felhagyó kereskedő azt mondta a lapnak, hogy a harminc árrésstoppolt termék nagyobb részét a franchise-boltosok 30-50 százalékos árréssel értékesíthetik, amit ha visszavágnak 10 százalékra, azt sehogy sem lehet kigazdálkodni. A lap által megkérdezett vállalkozók egyike sem tudta megmondani, hogy miként fogja kezelni a helyzetet. Többeknél felmerült a bezárás lehetősége is. A lap szerint elképzelhető ugyan, hogy ez csak az első, csalódottság utáni reakció, de akadt olyan nyilatkozó, akinél látszott, hogy komolyabban mérlegeli ezt a lehetőséget.
Kizárólag a költségek csökkentésével biztosan nem tudják kezelni ezek a cégek a helyzetet, így, ha nem akarnak súlyos veszteségeket elszenvedni, vagy tényleg bezárni, akkor az egyéb termékeken elért eredményüket kell növelniük. Ez pedig másképp nem igazán képzelhető el, mint az árak emelésével. „Csak úgy tudjuk megoldani, ha más termékekre tesszük rá az árrést. Vagy kitermeljük az árrésből az üzemeltetés költségeit, a béreket, az adókat, a rezsit, vagy be kell zárni az ajtót. Ha nincs meg a megfelelő árrés, ami fedezi a kiadásainkat, akkor az üzletet nem szabad üzemeltetni” – mondta a G7-nek egy hajdúsági kiskereskedő.
