Nagy fába vágta a fejszéjét Lekeny György, amikor egy közel kétmilliárd forintos beruházásba fogott még évekkel ezelőtt. Akkor sokan felkapták a fejüket arra, hogy a logisztikával foglalkozó CBA-s kereskedő mit kezd majd egy fúróval. Első körben a szegedi egyetemet hálózta be termálkörökkel, majd pár évvel később, 2016-ban egy kísérleti kutat fúrt. Mindezt felesben uniós pénzből, de sok pénzt tett bele a szegedi vállalkozó is. Majd 2019-től, szintén részben pályázati pénzből, a várossal közösen paneltömbök fűtésére építik a termálköröket úgy, hogy az egyik kör hulladékhője fogja fűteni azt a luxus lakóparkot, amelyet a befektető épít. A CBA igazgatósági tagja szerint megengedheti magának, hogy zöldbe fektessen, sőt:

ha már valaki ott áll, mint mi, akkor kutya kötelessége, hogy visszaforgasson a környezetvédelembe.

Persze nem kell rögtön könnyeket hullatni az önzetlenségen, hiszen Szeged együttműködésével a vállalkozó is nyer és nyert eddig is. A városban megépítettek egy ipari parkot, egy nagybani piacot, amivel párhuzamosan az önkormányzati fenntartású piac lehúzta a rolót, korábban pedig a vállalkozó kapott Botka László közbenjárására mentességet a plázastop alól.

A termálprojektekkel pedig a jobboldalinak tartott Lekeny György a baloldal fellegvárában tisztítja a levegőt, erre mondják, hogy win-win. Egyébként az üzletember nem szívesen beszél a pártpolitikáról, egy dologban hisz, abban, hogy a piacnak mindig igaza van. Az ötszáz lakásos luxuslakópark pedig vélhetően hozza majd az árát.

Kábelgyári rozsdatemető

November elején lett volna hatvanéves a szegedi kábelgyár, amely a lakóparknak helyet adó hathektáros területen működött közel negyven éven át. Mostanra már nyoma sincs. 1993-ban a német Siemens vette át a gyárat, de a mobiltelefonok terjedésével gyorsan kútba estek a multi tervei, 1995-ben bezárták az itteni üzemet. A gyárépület Szeged belvárosának a szélén omladozott, rozsdásodott éveken át, amikor a szegedi vállalkozó megvásárolta a „rozsdatemetőt”, és eleinte telephelyként működött.

A Cédrus Liget lakópark látványterve

Hansa-Kontakt

Majdnem húsz évvel a kábelgyári telek megvásárlása után vágott bele a szegedi kereskedő-vállalkozó a kémények nélküli, öt Titanichoz hasonló lakópark megépítésébe. „Harmincmilliárdos projektnél nem ötletel az ember” – mondja Lekeny György a beruházásról, amelynél a termálprojektek tették fel az i-re a pontot.

Lekenyt az egyetemen is oktató szakember, Kóbor Balázs kereste fel a geotermia sokrétű hasznosításának a tervével, a CBA-s vállalkozó pedig látott benne fantáziát, no és persze hasznot is, igaz, a megtérülésre viszonylag hosszú ideig kell várnia. Lekeny az egyetemi beruházásba is belepakolt nem kevés pénzt, ennek zökkenőmentes működése volt a lakóparki építkezéshez az utolsó impulzus. A hathektáros területen folytak a kísérleti fúrások. Ez volt az önkormányzattal közös, városi projekt kiindulása is, ennek belvárosi körén, még mindig 55 fokosan visszatérő hulladékhő alkalmas az több száz helyiség fűtésére is.

Az is kiderült, hogy a napi 12 ezer köbméter termelés mellett is visszasajtolható a termálvíz, így az is megdőlt, hogy az alföldi porózus talajban ez lehetetlen lenne. Így közel öt évvel ezelőtt, az egyetemi beruházás után vált biztossá, hogy a hajdani kábelgyári területen megépülhet a lakópark.

Hansa-Kontakt

Az elinduláshoz persze más feltételnek is teljesülnie kellett. Például az, hogy már a tervezés szakaszában a lakások legalább tíz százaléka elkeljen, s miután ez „déltől harangszóig” teljesült, nem volt kétség, hogy ledózerolják a kábelgyár maradványait. Az egyébként prémiumkategóriás anyagokból készült lakások fele már elkelt, nem is horror áron, mivel több beszállító referenciának szánja a termékeit, másoknak meg a nagy megrendelés miatt éri meg olcsóbban eladni az építőanyagokat. Nyilván visszahozza a beruházás az árát, de az sem utolsó szempont Lekeny szerint, hogy nem ötszáz kazánt fognak bekapcsolni, hogy lezuhanyozzanak, miután hazaérkeztek a lakók. Lekeny nem titkoltan büszke arra, hogy a szakma és a tőke szimbiózisától tisztul Szeged pocsék levegője. Azt hozzáteszi:

Reykjavík után Szeged lesz a második legnagyobb termálrendszert működtető város.

Lépésről-lépésre

2013-ban tehát már fúrógépeket vásároltak félmilliárd forint pályázati támogatással, erről ekkor írt a HVG, kiemelve azt is, hogy szokatlan pályára tévedt a CBA-s vállalkozó. Szintén 2013-ban, a kifejezetten termálprojektek lebonyolítására létrehozott Geotermikus Szolgáltató Kft. már a Szegedi Tudományegyetem két termálkörét építette, a beruházás felét ugyancsak uniós támogatásból hozták ki. Végül 2016-ban nyert a Hansa-Kontakt Kft. egy kutatás-fejlesztési pályázaton 980 millió forintot, ebben a projektben is a másik felét a vállalkozó tette hozzá. Ebből a beruházásból fejlesztették ki a szóban forgó új technológiát, amellyel visszasajtolható a használt termálvíz a talajba ebben a térségben is, ráadásul, a számítások szerint akár harminc százalékkal olcsóbbá is válik a visszasajtolás, mint a jelenleg alkalmazott technológiával.

Aztán nemrég jött a legnagyobb falat. A szegedi távfűtési cégből három éve ebrudalta ki az önkormányzat a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó társaságot, most egy újabb pályzatot írtak ki, amellyel a CBA-s üzletember léphetett be. A kép persze ennél árnyaltabb: a távfűtési szolgáltatást az önkormányzati tulajdonban levő cég végzi, de a fűtés gázról termálra való átállításának lebonyolítására egy konzorciumot hoztak létre Lekeny György cégével közösen, az erre alakult projektcég a Geo Hőterm Kft. volt.

hvg.hu

Most a szegedi lakosság majd felét kiszolgáló távfűtést fogják átalakítani 22 milliárd forintból, amelynek 60 százaléka uniós forrásból érkezik. A kilenc kúttal és tizennyolc visszasajtolóval 27 ezer panellakás és több száz intézmény fűtéséhez használt, évi 27 millió köbméter gáz mennyiségét akarják pár év alatt a felére csökkenteni, így a Szegeden kibocsátott szén-dioxid is jelentősen kevesebb lesz.

Kóbor Balázs, aki még az egyetemi projekttel került kapcsolatba Lekennyel, most a városi hőszolgáltató vezetője is egyben. Ő azt mondja, ha elkészül a kilenc termálkör, akkor az nemcsak a lakások és intézmények fűtésre való energiáját jelenti, hanem számos más intézmény, épület rákapcsolódása is lehetséges lesz.