A CBA-nál, a Reálnál és a Coopnál sem elég fejlett a rendszer, ezért nem kell a lejáró élelmiszereket leadniuk

A múlt héten döntött az Országgyűlés az élelmiszerláncokat szabályozó törvény módosításáról, az úgynevezett beszolgáltatási törvényről. Ennek értelmében jövő februártól az évi nettó 100 milliárd forintot meghaladó árbevételű cégeknek fel kell ajánlaniuk a lejárathoz közeli élelmiszereket az állam számára, hogy szétosszák azokat.

Az érintett körbe elsősorban külföldi hálózatok, vagyis az Aldi, az Auchan, a Lidl, a Penny Market, a Spar és a Tesco tartoznak, míg a magyar tulajdonú láncok – azaz a CBA, a Reál és a Coop – mentesülnek a kötelezettség alól. A Napi.hu kíváncsi volt, hogyan lehetséges ez, ezért a magyar kereskedőkhöz fordult. A CBA és a Reál hálózatát tömörítő Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára, Neubauer Katalin azt állította, hogy

a törvényjavaslat előkészítésébe őket nem vonták be, sőt nem is tudták, hogy készül ilyen szabály.

Azt is mondta, a kormány valószínűleg a túlzott adminisztratív terhek miatt húzta meg a felső sávhatárt, hogy a kisebb vállalatokat mentesítse. Szerinte ugyanis a hazai kereskedőcégeknél nincs kiépítve olyan vállalatirányítási rendszer, amely képes lenne polcon lévő élelmiszerek adatainak informatikai nyilvántartására. A multiknál ezzel szemben gombnyomással kideríthető, hogy mikor jár le egy, a polcra kirakott áru – magyarázta a Napi.hu.

A főtitkár szerint a magyar láncok többségénél, vagy bármely kisebb kereskedőnél, ahol nincs ilyen típusú adattartalom, jóval nagyobb költséget jelentene ez. „Mi rendszerint az adminisztratív terhek csökkentése mentén próbálunk segítséget kérni a kormányzattól, ezt most vélhetően meghallgatásra talált” – fogalmazott Neubauer Katalin.

Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke ugyanazt állította, amit Neubauer is: nem vettek részt egyeztetéseken, a szabályról csak utólag értesültek.

Elmondása szerint a Coopnál ugyancsak fejlesztésekre van szükség, mert a meglévő háttérrendszer már elavult: közel 20 éves és nem felhőalapon működik. A korszerűsítés viszont sok milliárd forintos kiadást jelent majd a Coop-csoportnak. Ebben számít a társaság a kormányzat segítségére, egy közös pályázat kialakítására. A korszerűsítést viszont akkor is muszáj lesz elvégezni, ha a kabinet nem segít a finanszírozásban – mondta az elnök.