A fényképet hamisítvánnyal helyettesítette. Az eredeti változatot egy londoni aukciósház közreműködésével adták el egy olaszországi vásárlónak, így akadt a nyomára a rendőrség.
Egyszer már megfordították egy háború kimenetelét az úszó kikötővel az amerikaiak és szövetségeseik, de kétséges, hogy ez most is megtörténhet.
A nyugati hatalmak – élükön Anglia – hiszékenysége, érdektelensége, rossz helyzetértékelése és a hatalmas vérveszteséggel lezárult első világháború után egy újabb elkerülésének a vágya mind ahhoz vezetett, hogy Hitler minden határt átlépjen – átvitt értelemben és a valóságban is.
Az ókorra nyúlik vissza a koronavírus-járvány alatt újra felfedezett erkély eredete. Számos funkciója mellett egykor a balkon volt a vezeték nélküli összeköttetés a magánszféra és a külvilág között.
Elragadtatva nyilatkozott a szép szőke bombázó szexuális képességeiről Winston Churchill, aki Párizsban a Ritz hotelben töltött néhány kellemes éjszakát Doris-szal.
Az amerikai alkoholtilalom idején New Yorkban járt a politikus, de egy dokumentum szerint megoldotta, hogy hozzájusson a napi „betevőhöz”.
A második világháború ideje alatt minden kétséget kizáróan két férfi, Nobby Clarke és Stuart Macrae használta fel a legtöbb gumióvszert és ánizsmagos cukorkát. Ez volt ugyanis az egyik pusztító találmányuk, a mágnes bomba időzítő szerkezete.
A nácik ellen harcoló szövetségesek – az USA, Nagy-Britannia és a Szovjetunió – számára 70 évvel ezelőtt, a jaltai konferencia idején még a háború volt a fontos. Csak a következő csúcstalálkozó, Potsdam pecsételte meg régiónk sorsát, s vezetett például németek és magyarok tömeges áttelepítéséhez.
A normandiai partraszállást akarta gyakorolni a brit hadsereg, ezért 1943-ban kiüríttetett egy falut Dél-Angliában. Az intézkedést a helybeliek természetesen elfogadták, ám a háború végén kiderült: nem térhetnek vissza. Hosszas vita kezdődött, a brit kormány lényegében azóta sem engedett.
A brit világbirodalom, illetve az angolszász tengeri hatalmak szempontjából kulcsfontosságú Egyiptom és a Szuezi-csatorna sorsa napra pontosan hetven évvel ezelőtt is az angol politika fókuszában állt, pedig Hitler ekkor még javában Londont bombázta, és Rommel is csak pár nap múlva érkezett Észak-Afrikába.
A vártnál kétszer magasabb áron, 2125 fontért – mintegy 700 ezer forintért – kelt el Winston Churchill Havanna szivarja a Christie's árverésén Londonban.
Az Urbanlegends.hu oldal szerkesztője legfrissebb bejegyzésében annak jár utána, valóban volt-e valamilyen kapcsolat Winston Churchill és Alexander Fleming, a penicillin feltalálója között.
Angliában kipróbálták azt a számítógépes osztályozó programot, amelyet Amerikában már néhol használnak online vizsgáztatáshoz. A szoftver csúfos kudarcot vallott a brit kísérleti stádiumban, hiszen minősítése szerint Churchill egyik leghíresebb beszéde "átlag alatti", Hemingway szövegrészlete "gondatlan", William Golding világhírű műve, A legyek ura pedig "egyenetlen".
A két gátlástalan, gyilkos diktátor, Hitler és Sztálin közé beszorított kelet-és közép európai népek a második világháború előtt teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, és a saját érdekeiket védő Anglia vagy Franciaország hathatós támogatása is elmaradt. Magyarán: ezt a térséget elárulták, és odadobták koncnak a szovjet birodalomnak. Minderről Schmidt Mária, a XX. Század Intézet igazgatója beszélt, Münchentől Jaltáig címmel tartott, az alábbiakban közölt előadásában, amely a az Intézet és a Lengyel Nagykövetség, „Hetven éve robbant ki a második világháború – Minden Lengyelországban kezdődött” címmel a minap rendezett nemzetközi konferencián hangzott el.
Bombák helyett mérgezett varrótűkkel szórta volna meg a hitleri német hadsereg katonáit a brit királyi légierő, ha a londoni háborús kabinet áldását adta volna a már részleteiben kidolgozott tervre.
Napokig csak üres képek voltak láthatók a Google keresőjében a korábbi brit miniszterelnökről, Sir Winston Churchillről. A cég szerint az esetnek nincs köze a világ több pontján is zajló antirasszista tüntetésekhez.
"Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok" – érvelnek a statisztikában nem bízók rendszeresen, legtöbbször Churchillre hivatkozva. A Die Zeit legendavadásza szerint azonban megalapozatlanul.
