#Csernobil

Betiltották a csernobili turizmust
 

Betiltották a csernobili turizmust

Az ukrán főügyészség döntésére Ukrajnában leállítottak a csernobili atomerőmű körül kialakított tiltott övezetbe szervezett minden utazást – közölte csütörtökön a rendkívüli helyzetek minisztériumának sajtószolgálata.

MTI MTI

Nem a cunami okozta a japán reaktorbalesetet?
 

Nem a cunami okozta a japán reaktorbalesetet?

Az amerikai tudományos szaklap, a Scientific American és a német Die Zeit is egyre aggasztóbb dolgokról számol be a fukusimai atomerőművel kapcsolatban. Kiderült ugyanis, hogy a baleset súlyosabb volt minden eddigi bejelentésnél, és nem is a cunami okozta – legalábbis a megsérült 1-es blokkban –, hanem maga a földrengés.

hvg.hu hvg.hu

Csernobili szarkofág: Janukovics még 300 milliót kér
 

Csernobili szarkofág: Janukovics még 300 milliót kér

Ukrajnának még több pénzre van szüksége ahhoz, hogy megépíthesse a sérült csernobili atomreaktort lefedő új szarkofágot - közölte kedden Viktor Janukovics ukrán elnök a múlt héten Kijevben tartott nemzetközi donorkonferencián összegyűlt 550 millió eurós összegre utalva.

MTI MTI

Index: vannak még titkos csernobili adatok
 

Index: vannak még titkos csernobili adatok

Máig vannak olyan, a csernobili katasztrófával összefüggő magyar iratok, amelyeket még mindig nem lehet megismerni. Az 1986-ban harminc évre titkosított iratok egy részének minősítését még mindig nem oldották fel - írja az Index.

Index Index

Manga Fukusimáról: Csernobil ihlette az 1988-as rajzot
 

Manga Fukusimáról: Csernobil ihlette az 1988-as rajzot

Japánban, a képregények egyik fellegvárában senki sem rajzol mangát a márciusi erős földrengés következtében megsérült fukusimai atomerőműben zajló válságról, mert már több mint húsz éve létezik: 1988-ban Jamagisi Rjoko vetette papírra. Megjelenésekor 70 példányban fogyott el, most viszont már több mint 200 ezren olvasták a világhálón.

MTI MTI

Csernobil közel 200 milliárdos kárt okozott Ukrajnának
 

Csernobil közel 200 milliárdos kárt okozott Ukrajnának

Körülbelül 180 milliárd dolláros kárt okozott Ukrajnának a csernobili atomerőmű-katasztrófa - hangsúlyozta Mikola Azarov ukrán miniszterelnök kedden, a csernobili szerencsétlenség 25. évfordulója alkalmából az ország polgáraihoz intézett üzenetében.

MTI MTI

Csernobilt visszafoglalta a természet – Nagyítás-fotógaléria
 

Csernobilt visszafoglalta a természet – Nagyítás-fotógaléria

1986. április 26-án a csernobili atomerőmű 4-es reaktorának felrobbanásával bekövetkezett az emberiség eddigi legnagyobb nukleáris katasztrófája. Pripjaty városát és az erőmű 30 km-es körzetét teljesen evakuálták, körülbelül 200 ezer embernek kellett elhagynia otthonát. A sugárzás nagy része a mai Fehéroroszországot érte, de a radioaktív hulladék elérte Európát és az Egyesült Államok keleti részét is. A 30 km-es zóna 25 évig szigorúan őrzött, lezárt terület volt, amit a 2011. április 26-ai évfordulóra terveznek megnyitni az idegenforgalom számára az ukrán hatóságok. Balogh Zoltán fotóriportja.

unknown unknown

Kik laknak ma a csernobili erőmű környékén? – Nagyítás-fotógaléria
 

Kik laknak ma a csernobili erőmű környékén? – Nagyítás-fotógaléria

Ditytkiben, a csernobili zóna határától alig 500 méterre fekvő, 600 lelkes faluban járt Kallos Bea, az MTI fotóriportere. Ditytki egykor a környék leggazdagabb települése volt, kiváló termőföldje miatt. A katasztrófa óta a helyiek nem tudják eladni terményeiket, telkeik, házaik elértéktelenedtek. A lakosság jelentős része nyugdíjas, az aktív lakosok az erőműben dolgoznak. A helybéliek 1986. április 26-án a faluból látták az égő erőművet, de a hatóságok azt mondták nekik, hogy a 20 km-re fekvő Pripjatyban csak egy raktár ég. A falu lakói havonta 2,1 ukrán grínát (kb. 450 forint) kapnak az államtól, hogy biztonságos élelmiszereket tudjanak vásárolni.)

unknown unknown

Hány embert betegített meg Csernobil?
 

Hány embert betegített meg Csernobil?

Huszonöt éve történt a csernobili atomrobbanás; egy tavaly készült tanulmány szerint még háromszáz évnek kell eltelnie ahhoz, hogy elfelejtsük a hatásait. A balesetnek az egészségre gyakorolt rövid és hosszú távú hatása még mindig nem ismert teljes egészében.

hvg.hu hvg.hu

Katasztrófaturizmus: hogyan utazzunk Csernobilba?
 

Katasztrófaturizmus: hogyan utazzunk Csernobilba?

Fapados repülőút, városnézés Kijevben, látogatás a veszélyzónába sugárzásmérővel a nyakunkban, majd levezetésképpen lőgyakorlat békebeli AK-47-esekkel - az európai katasztrófaturizmus egyik kedvenc célpontja Csernobil.

Szabó Gergely Szabó Gergely



A rádiós, aki először bemondatta a csernobili katasztrófa hírét – videó
 

A rádiós, aki először bemondatta a csernobili katasztrófa hírét – videó

A ma már a HVG-ben dolgozó Bedő Iván újságíró volt az, aki 1986. április 28-án a Magyar Rádióban bemondatta a hírt a csernobili atomkatasztrófáról. Bár a hírt később letiltotta a rádió vezetése, a Csernobilban történtekről akkorra már rengeteg ember értesült. Bedő fegyelmit kapott. A hír születésének körülményéről kérdeztük kollégánkat.

hvg.hu hvg.hu

Csernobil: akik életükkel fizettek az első fotókért
 

Csernobil: akik életükkel fizettek az első fotókért

A csernobili katasztrófához kiküldött fotóriporterek egészségüket és életüket is kockáztatva készítették az első felvételeket a robbanás helyszínéről. A legveszélyesebb zónákat megjárt fotósok gyakran a semmiért kockáztatták életüket: filmjeik a sugárzás hatására használhatatlanná váltak, vagy a cenzúra miatt soha nem jelenhettek meg. Négy fotós története a csernobili katasztrófáról.


Csernobil, 1986: együtt olvadt a reaktorral a magyar sajtó hitele
 

Csernobil, 1986: együtt olvadt a reaktorral a magyar sajtó hitele

Az 1986. április 26-ai csernobili reaktorbaleset máig nem teljesen tisztázott körülmények között történt. A korabeli magyar napilapok az amúgy is nehezen felderíthető eseményeket ködösítve tálalták. Később a nyugati lapok ellen kezdtek vádaskodni, végül pedig következett a fájdalmas, de még akkor is csak részleges beismerés a szörnyű eseménysorról.

Szegő Iván Miklós Szegő Iván Miklós


Csernobili rémtörténet: a hallgatag Teller és az öngyilkos fővizsgáló
 

Csernobili rémtörténet: a hallgatag Teller és az öngyilkos fővizsgáló

Talán sosem tudjuk meg pontosan, mi történt huszonöt évvel ezelőtt Csernobilban, ez azonban az atomipar és a Szovjetunió sajátosságaiból fakad. Az alábbiakban megpróbáljuk összefoglalni a rendelkezésre álló információkat a történelem első 7-es besorolású - azaz a legsúlyosabb kategóriába tartozó - atomerőmű-balesetéről.

Szegő Iván Miklós Szegő Iván Miklós

Nem találtak mutánsokat Csernobilnál
 

Nem találtak mutánsokat Csernobilnál

Miközben az erős ionizáló sugárzás hatására a szervezetekben megnőtt a hibás kromoszómájú sejtek mennyisége, a mutánsok száma ettől nem lett nagyobb Csernobil közelében - állítja egy ukrán kutatócsoport, akik szerint erre az a magyarázat, hogy a mutánsok már embrióként elhalnak.

MTI MTI


ENSZ: még több Csernobilra kell felkészülni
 

ENSZ: még több Csernobilra kell felkészülni

Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára egy szerdai kijevi konferencián azt mondta, hogy a világnak még több csernobili és fukusimai nagyságrendű nukleáris balesetre kell felkészülnie, s ez a nemzetközi együttműködés minőségileg új szakaszát követeli meg.

MTI MTI