Az amerikai tudományos szaklap, a Scientific American és a német Die Zeit is egyre aggasztóbb dolgokról számol be a fukusimai atomerőművel kapcsolatban. Kiderült ugyanis, hogy a baleset súlyosabb volt minden eddigi bejelentésnél, és nem is a cunami okozta – legalábbis a megsérült 1-es blokkban –, hanem maga a földrengés.
Körülbelül 180 milliárd dolláros kárt okozott Ukrajnának a csernobili atomerőmű-katasztrófa - hangsúlyozta Mikola Azarov ukrán miniszterelnök kedden, a csernobili szerencsétlenség 25. évfordulója alkalmából az ország polgáraihoz intézett üzenetében.
1986. április 26-án a csernobili atomerőmű 4-es reaktorának felrobbanásával bekövetkezett az emberiség eddigi legnagyobb nukleáris katasztrófája. Pripjaty városát és az erőmű 30 km-es körzetét teljesen evakuálták, körülbelül 200 ezer embernek kellett elhagynia otthonát. A sugárzás nagy része a mai Fehéroroszországot érte, de a radioaktív hulladék elérte Európát és az Egyesült Államok keleti részét is. A 30 km-es zóna 25 évig szigorúan őrzött, lezárt terület volt, amit a 2011. április 26-ai évfordulóra terveznek megnyitni az idegenforgalom számára az ukrán hatóságok. Balogh Zoltán fotóriportja.
Fapados repülőút, városnézés Kijevben, látogatás a veszélyzónába sugárzásmérővel a nyakunkban, majd levezetésképpen lőgyakorlat békebeli AK-47-esekkel - az európai katasztrófaturizmus egyik kedvenc célpontja Csernobil.
A 25 évvel ezelőtti atomkatasztrófa művészeket és énekeseket is megihletett. Utánajártunk, milyen „rádióaktív” dalszerzemények születtek Csernobil hatására.
A csernobili és a fukusimai nukleáris katasztrófa eltérő jellegét hangsúlyozta ismét a japán kormány kedden, az ukrajnai katasztrófa 25. évfordulóján.
A ma már a HVG-ben dolgozó Bedő Iván újságíró volt az, aki 1986. április 28-án a Magyar Rádióban bemondatta a hírt a csernobili atomkatasztrófáról. Bár a hírt később letiltotta a rádió vezetése, a Csernobilban történtekről akkorra már rengeteg ember értesült. Bedő fegyelmit kapott. A hír születésének körülményéről kérdeztük kollégánkat.
A csernobili katasztrófához kiküldött fotóriporterek egészségüket és életüket is kockáztatva készítették az első felvételeket a robbanás helyszínéről. A legveszélyesebb zónákat megjárt fotósok gyakran a semmiért kockáztatták életüket: filmjeik a sugárzás hatására használhatatlanná váltak, vagy a cenzúra miatt soha nem jelenhettek meg. Négy fotós története a csernobili katasztrófáról.
Az 1986. április 26-ai csernobili reaktorbaleset máig nem teljesen tisztázott körülmények között történt. A korabeli magyar napilapok az amúgy is nehezen felderíthető eseményeket ködösítve tálalták. Később a nyugati lapok ellen kezdtek vádaskodni, végül pedig következett a fájdalmas, de még akkor is csak részleges beismerés a szörnyű eseménysorról.
Marija Sarapováról kevesen tudják, hogy csernobili "túlélő". Édesanyja éppen az 1986-os katasztrófa után kicsivel lett terhes vele, de még időben elköltözött a régióból.
Talán sosem tudjuk meg pontosan, mi történt huszonöt évvel ezelőtt Csernobilban, ez azonban az atomipar és a Szovjetunió sajátosságaiból fakad. Az alábbiakban megpróbáljuk összefoglalni a rendelkezésre álló információkat a történelem első 7-es besorolású - azaz a legsúlyosabb kategóriába tartozó - atomerőmű-balesetéről.
Miközben az erős ionizáló sugárzás hatására a szervezetekben megnőtt a hibás kromoszómájú sejtek mennyisége, a mutánsok száma ettől nem lett nagyobb Csernobil közelében - állítja egy ukrán kutatócsoport, akik szerint erre az a magyarázat, hogy a mutánsok már embrióként elhalnak.
