Ukrajna az elmúlt 25 évben, a gazdasági nehézségek ellenére önállóan finanszírozta a tragédia következményeinek felszámolását, s olyan év is volt, amikor az erre elkülönített összeg elérte a költségvetés 10 százalékát. "És csak most, az atomenergia biztonságosabb és innovatívabb felhasználásról Kijevben tartott donorkonferencián adott össze a nemzetközi közösség körülbelül 550 millió eurót a sérült reaktort lefedő új, biztonságosabb szarkofág építésére" - fűzte hozzá Azarov.

Az ukrán kormányfő szerint a "csernobili katasztrófa olyan társadalmi és gazdasági problémákat hagyott hátra, amelyeket még az elkövetkező években is érezni lehet majd", de meg van győződve arról, hogy "a nemzetek és államok közötti szolidaritás és a modern civilizáció embersége nem hagyja segítség nélkül Ukrajnát". Viktor Janukovics ukrán államfő ezzel összhangban az évfordulóra kiadott közleményében hangsúlyozta, hogy a csernobili katasztrófa az egész világnak kihívást jelentett, és erre a kihívásra csak összefogva lehet megfelelő választ adni. "Ukrajnát sokáig magára hagyták ezzel a szerencsétlenséggel, de szerencsére már nem vagyunk egyedül" - olvasható az ukrán elnök közleményében.

Huszonöt éve, 1986. április 26-án következett be az ukrajnai Csernobil közelében a világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-szerencsétlensége. A Kijevtől 130 kilométerre épült erőműben negyedszázaddal ezelőtt, hajnali 1 óra 23 perckor a négyes blokk reaktorát két robbanás vetette szét, felszakítva az épület tetejét és falait. A reaktorban tíz napig égett a tűz, és több százszor annyi radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe, mint a második világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanása után.