Csernobil térségéből közel 150 ezer embert telepítettek ki a hatóságok, de már későn. Csak azt követően rendelték el az azonnali evakuálást, hogy az emberek java részét már komoly sugárdózis érte. Családok tízezrei távoztak úgy otthonukból, hogy mindent maguk mögött hagytak.
A tragédia időpontjában Volodimir Scserbickij volt a Szovjetunió ukrán tagköztársaságának a párttitkára. Özvegye, Rada Scserbickaja azóta több titokként kezelt dologról is lerántotta a leplet. Elmondta, hogy tízmilliókkal ellentétben családjuk már a robbanás napján tudomást szerzett a borzalomról, bár a valódi következményekről még nekik, pontosabban párttitkár férjének is csak keveset mondtak Moszkvából. Ugyanakkor azt határozottan megtiltották Scserbickijnek, hogy nyíltan beszéljen a történtekről.
Lapunknak meséltek arról, mit láttak, és mi történt velük, miután hazatértek.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden arról beszélt, hogy a csernobili katasztrófa súlyos lecke volt az emberiségnek, és a mai napig súlyos utóhatásai vannak.
Mi köti össze és mi választja szét az emberiség történelmének két (eddigi) legnagyobb technológiai katasztrófáját? Miért tudunk többet Csernobilról, mint Fukusimáról? Milyen hatásnak van kitéve az az ötmillió ember, aki ma is sugárszennyezett területen él? Mirnijt vagy Aszódit érdemes-e inkább elolvasni?
Volt, aki az osztrák tévéből értesült róla, mások külföldi hírügynökségek híreiből tudták meg, hogy radioaktív szennyezett felhőzet érte el Magyarországot 1986. április 26. után. De volt, akinek jódérzékeny családtagja érezte úgy, „valami van a levegőben”. Az MSZMP vezetői pedig, mintha mi sem történt volna, a május 1-jei felvonulást propagálták. Miután felhívást tettünk közzé, olvasóink elküldték saját történetüket a csernobili katasztrófát követő napokról.
Orsi édesapja volt Csernobil első hivatalos magyarországi áldozata. Az 1986 tavaszán a Szovjetunióba küldött sofőr lánya, aki ma már két gyerek édesanyja, elmondta nekünk, hogyan élte meg a tragédiát, hogyan hatott az életére édesapja elvesztése, és hogy mit érez most, a baleset után 30 évvel.
1986. április 26-án éjjel 1 óra 24 perckor, kereken 30 éve következett be a világtörténelem eddigi egyik legnagyobb nukleáris balesete Csernobilban. Emléke azóta kísért, okoz mindmáig sokaknak riadalmat. De tulajdonképpen mit mutatnak a mai statisztikák? Valójában hány ember halálát és egészségromlását okozta a baleset? Hatott-e a sugárzás a magyarokra, vagy felénk tényleg nem fújt az északnyugati szél? Sáfrány Gézával, az OKK - Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Igazgatóság igazgatójával beszélgettünk.
Európában ritka állatok, medvék, farkasok, hiúzok és jávorszarvasok népesítik be a csernobili atomkatasztrófa után harminc évvel az egykori atomerőmű körüli térséget.
Írja meg nekünk, mire emlékszik azokból a napokból, amikor a csernobili katasztrófáról értesült: ugyelet@hvg.hu.
2011. március 11-én a közép-európai idő szerint 6 óra 46 kezdődő tóhokui földrengés, valamint az azt követő cunami elképesztő csapást mért az atomenergiában mint a modern kor energiahordozójában hívő Japánra. Öt évvel a Fukusimában történt nukleáris baleset után azt már tudni lehet, azt emberi mulasztások idézték elő, s hogy a tragédia könnyen a 250 kilométerre lévő Tokió, illetve a környékén élő 50 millió ember evakuálását is követelhette volna. Sok minden azonban ma sem ismert, illetve az elmúlt években feledésbe merült. Az áldozatoknak is, magunknak is tartozunk azzal, hogy amit lehet, felidézünk.
Teljes információhiányban van a világ Fukusima következményeivel kapcsolatban: az öt éve történt atombaleset gyökeresen átalakította a japánok gondolkodását, és minden új nukleáris projekt számára intő jel lehet, derült ki egy múlt heti londoni nemzetközi konferencián, melyen a tanulságok mellett a katasztrófa emberi-társadalmi oldaláról is benyomást szerezhettünk.
Az eddiginél biztonságosabb védőburkot szerelnek a csernobili atomerőmű 1986. április 26-án felrobbant 4-es blokkja felé. 105 méter magas, 150 méter hosszú és 260 méter széles acélboltozattal fedik be a romokat rejtő betonszarkofágot, hogy tökéletesebben elszigeteljék a radioaktív anyagokat. Jövőre lesz a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris balesetének harmincadik évfordulója.
Az RTL II. december 12-től Szérum címmel tűzi műsorára a nemzetközi piacra készült magyar akció-thriller filmsorozatot. Az alkotók több szálon futó, fordulatos történetet ígérnek, akárcsak a 24 és A szökés című sorozatoké, a Szérum látványvilága és hangulata pedig a skandináv krimikre fog emlékeztetni bennünket.
A száraz fű kapott lángra a napok óta tartó, 30 Celsius-fok fölötti nyári kánikulában - jelentette vasárnap az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat.
Lángra kapott a száraz fű a csernobili atomerőmű tiltott övezetében, a zóna határán, körülbelül 30 kilométerre az 1986-ban felrobbant létesítménytől – hozta nyilvánosságra kedden az ukrán katasztrófavédelem.
A csernobili atomerőmű atomtemetőjétől mintegy öt kilométerre sikerült megállítani az erdőtűz terjedését, és mivel kedd estére gyöngült a térségben a szél, gyorsan meg lehet fékezni a lángokat a főbb tűzgócoknál is – közölte Arszen Avakov ukrán belügyminiszter.
Mintegy 270 hektár területen ég az erdő Csernobil közelében – közölte a BBC ukrán nyelvű hírszolgálatával kedden a rendkívüli helyzetek állami szolgálata.
Csaknem harminc évvel a csernobili atomkatasztrófa után még mindig nagyon sok a radioaktív vaddisznó Bajorországban.
