szerző:
Szabó Gergely

Fapados repülőút, városnézés Kijevben, látogatás a veszélyzónába sugárzásmérővel a nyakunkban, majd levezetésképpen lőgyakorlat békebeli AK-47-esekkel - az európai katasztrófaturizmus egyik kedvenc célpontja Csernobil.

"Az utazás költsége 160 amerikai dollár. Ha Geiger-Müller-csövet is szeretnél, az külön 10 dollár a túra idejére. A csernobili kirándulás mellett ajánljuk még a rakétekilövő-állomásos túránkat, AK-47-es lövészetet, kocsmázást és night clubokat, vagy látogatást a környező városokba" - válaszolta levelünkre az egyik kijevi utazásszervező cég képviselője, aki weboldala szerint arra vállalkozik, hogy az érdeklődő turistákat elkalauzolja a hírhedt csernobili atomerőmű környékére.

A magánvállalkozás nincs egyedül bizarr ajánlatával. Ma már több tucatnyi "utazási iroda" kínálgatja útjait Csernobilba. Ukrajna egyik legfőbb nevezetessége lett a katasztrófa helyszíne. A videomegosztó szájtokon fellelhető, a helyszínen készült amatőr felvételek alapján pedig azt mondhatjuk, piaca is van e turizmusnak.

Sokáig az atomerőmű környékére csak különleges engedéllyel lehetett bejutni. Mostanra azonban - egy kis helyi segítséggel - bárki beléphet a hírhedt szellemvárosba, Pripjatyba, és közelről tapasztalhatja meg, hogyan vette vissza a természet az uralmat a lakótelepváros felett.

Sok turista nem is elsősorban az atomkatasztrófa miatt utazik a környékre, hanem azért, hogy a konzerválódott szellemvárosokban szemügyre vehesse, milyen volt a nyolcvanas években a Szovjetunió. Merthogy Pripjaty városát a csernobili katasztrófa után pár nappal evakuálták, így igazi szellemvárossá alakult a település, ahol a járművek, játékok, a megterített asztal is úgy maradt, ahogy 1986 áprilisában hagyták a helybéliek.

A veszélyzónában az elmúlt évtizedekben rendszeres látogatók voltak a fosztogatók. A szabad prédának számító tárgyakat, anyagokat a kiskanáltól az ékszereken át a karburátorig nagy mennyiségben lopkodták ki a tiltott területről - annak ellenére, hogy súlyosan sugárfertőzött volt minden.

A turisták 2011-ben már csak Pripjaty szétlopott, üres, fűvel-fával benőtt, gazos terein sétálhatnak, az atomerőmű árnyékában. Minibuszokkal érkeznek a helyszínre, hogy angol nyelvű tolmácsaik segítségével beleszippanthassnak az egykor súlyosan szennyezett csernobili levegőbe.

Az egyik csernobili utazásszervező cég honlapjáról az is kiderül, hogy az év szinte minden napján, a világ szinte minden tájáról érkeznek Csernobilba. Többségük Kijevben száll le a repülőről, és az ukrán fővárosban eltöltött néhány nap után utazik tovább szervezetten - kisbuszokkal, autókkal - a veszélyzóna környékére, ahol a Geiger-számlálóval felszerelve filmezheti az apokaliptikus tájat, az atomerőművel a horizonton.

A katasztrófaturizmus egyre népszerűbb, elsősorban a nyugat-európai és amerikai kalandvágyók körében. Évről évre egyre többen unnak rá az all-inclusive ellátást biztosító, turistatömegek kiszolgálására szakosodott üdülőhelyekre, és próbálnak ki valami izgalmasabbat. A Babel Travel például Szudánba, Afganisztánba, Irakba vagy Észak-Koreába szervezi útjait. De számos olyan fórum is fellelhető a weben, ahol a kalandvágyók maguk szervezik meg utazásukat a világ legveszélyesebb helyeire.

További fotókért kattintson a képre!
©

Hogy mit kapunk 160 dollárért, azaz nagyjából 30 ezer forintért cserébe, ha az AK-47-es lövészet és a night clubok nem érdekelnek, csupán a csernobili atomerőműhöz szeretnénk eljutni? A gyityaki ellenőrzőpontnál lépünk be a lezárt övezetbe, majd útban az atomerőmű felé megállunk a hűtőcsatornánál, ahol - ha jó az idő - megetetjük a harcsákat, majd haladunk tovább a 4-es reaktorhoz, amit 100 méterre megközelítünk. Ezt követően látogatást teszünk Pripjaty városában. Megtekintjük a szellemváros hoteljét, uszodáját és a többi látványosságot, majd megnézzük a falut, ahol az újrabetelepülők laknak. Kifelé, az ellenőrzőpontnál megmérik a sugárzást, majd indulunk vissza Kijevbe, ahova este 6 körül érkezünk meg. Ha sikerül egy olcsóbb fapados járatra jegyet foglalnunk, és Kijevben is töltünk pár napot, 150 ezer forintból megvan a hosszú hétvége, csernobili kirándulással.

Ma már bárki lehet Vujity Tvrtko.

hvg.hu Plázs

Hány embert betegített meg Csernobil?

Huszonöt éve történt a csernobili atomrobbanás; egy tavaly készült tanulmány szerint még háromszáz évnek kell eltelnie ahhoz, hogy elfelejtsük a hatásait. A balesetnek az egészségre gyakorolt rövid és hosszú távú hatása még mindig nem ismert teljes egészében.

Nagyítás

Kik laknak ma a csernobili erőmű környékén? – Nagyítás-fotógaléria

Ditytkiben, a csernobili zóna határától alig 500 méterre fekvő, 600 lelkes faluban járt Kallos Bea, az MTI fotóriportere. Ditytki egykor a környék leggazdagabb települése volt, kiváló termőföldje miatt. A katasztrófa óta a helyiek nem tudják eladni terményeiket, telkeik, házaik elértéktelenedtek. A lakosság jelentős része nyugdíjas, az aktív lakosok az erőműben dolgoznak. A helybéliek 1986. április 26-án a faluból látták az égő erőművet, de a hatóságok azt mondták nekik, hogy a 20 km-re fekvő Pripjatyban csak egy raktár ég. A falu lakói havonta 2,1 ukrán grínát (kb. 450 forint) kapnak az államtól, hogy biztonságos élelmiszereket tudjanak vásárolni.)

A Kúria a banknak adott igazat a devizahitelessel szemben

A Kúria a banknak adott igazat a devizahitelessel szemben

Az amerikaiaktól nem fogad el segélyt a venezuelai elnök, Oroszországból igen

Az amerikaiaktól nem fogad el segélyt a venezuelai elnök, Oroszországból igen

Elítélték a férfit, aki megerőszakolta az élettársa 13 éves lányát

Elítélték a férfit, aki megerőszakolta az élettársa 13 éves lányát

Már idén szalagátvágást ígérnek az M44-esen

Már idén szalagátvágást ígérnek az M44-esen

19 százalékkal Navracsics a legrosszabb uniós biztos

19 százalékkal Navracsics a legrosszabb uniós biztos

Babaváró bulit szerveznek Meghan Markle barátnői, de a lesifotósok résen voltak

Babaváró bulit szerveznek Meghan Markle barátnői, de a lesifotósok résen voltak