Itt megnézheti az 1 500 000 000 pixeles fotót, amit egy kozmikus rohanó csirkéről készítettek
A Földtől mintegy 6500 fényévre találhatók azok a kozmikus por- és gázfelhők, amelyekről az Európai Déli Obszervatórium készített fényképet.
A Földtől mintegy 6500 fényévre találhatók azok a kozmikus por- és gázfelhők, amelyekről az Európai Déli Obszervatórium készített fényképet.
Az eddigi legrészletesebb és legélesebb kép készült a Sagittarius A* nevű fekete lyuk körüli régióról. A kutatók eközben felfedeztek egy eddig ismeretlen csillagot a Tejútrendszer központjában és a csillag pályájának elemzése révén a fekete lyuk tömegére vonatkozó eddigi legnagyobb pontosságú méréseket végezték el.
Az Európai Déli Obszervatórium egyik legnagyobb teleszkópjával aszteroidákat fényképeztek a csillagászok. De nem is akármilyeneket, hanem a legnagyobb űrsziklákat.
Elképzelhető, hogy kutatók egy ismeretlen új bolygóra bukkantak egy közeli csillagnál.
Az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövének (ESO VLT) adatait is felhasználva csillagászok olyan bolygórendszert fedeztek fel, amelynek hat planétájából öt furcsa ütemben járja körbe a központi csillagot. A felfedezésnek magyar szálai is vannak.
Egyébként is ritka, hogy más csillagok bolygóit sikerül lefényképezni, de a legújabb felvétel csillagászati szenzáció.
Az eddigi ismeretek szerint a Földhöz legközelebbi fekete lyukat fedezték fel a déli égbolton az Európai Déli Obszervatórium (ESO) kutatói.
A nagy műhold-konstellációk csillagászati kutatásokra gyakorolt hatását vizsgálta az Európai Déli Obszervatórium (ESO).
Először figyeltek meg óriásbolygót fehér törpecsillag közelében. Az Európai Űrügynökség (ESO) Nagyon Nagy Teleszkópjával tett felfedezés választ adhat arra a kérdésre is, mi minden történhet a jövőben a saját Naprendszerünkkel.
A Naprendszeren kívüli lakható bolygók utáni kutatásban újszerű projektet indítottak kutatók: januártól az Európai Déli Obszervatórium (ESO) négy chilei teleszkópja ultrahűvös csillagok közelében fog ilyen bolygók után kutatni.
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) műszerével végzett mélyészlelések szerint szinte a teljes égbolt a korai univerzum ultraibolya sugárzásának utófényében parázslik.
Az ESO VLT távcsőegyüttesével végzett új megfigyelések teljes pompájában mutatják az RCW 38 katalógusjelű csillaghalmazt. "Egy igazi égi műalkotás."
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) chilei távcsőegyüttesének műszerével és a Hubble-űrtávcsővel csillagászok az Einstein-féle általános relativitáselmélet eddigi legpontosabb, Tejútrendszeren kívüli tesztjét szolgáltatták.
A látvány fantasztikus: a Tejútrendszer közepét fotózták a VISTA teleszkóppal, sok-sok millió csillagot befogva.
Október 5-én, azaz ma ünnepli megalakulásának 50. évfrodulóját az Európai Déli Obszervatórium (ESO). A déli félteke csillagászati kutatását végző szervezet az elmúlt fél évszázadban a világ legproduktívabb asztronómiai obszervatóriumává vált. Az ünnepnap reggelén a nagyközönség által kiválasztott asztronómiai jelenséget figyelte meg az ESO óriási teleszkópja (VLT - Very Large Telescope), és a megfigyelést élőben lehetett követni az interneten.
Egy kutatás, amely a Nap körüli teret vette célpontba meglepő eredménnyel zárult. A csak gravitációján keresztül érzékelhető, és emiatt eléggé rejtélyes sötét anyagot, amelynek elvileg ott kellene lennie, sehol sem találták.
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) VISTA-teleszkópja segítségével 96, eddig fel nem fedezett nyílt csillaghalmazra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport, így már 2500 csillaghalmazt tartanak számon.
Bámulatba ejtő képeket készített első bevetésén az Európai Déli Obszervatórium (ESO) új, világviszonylatban legnagyobb teleszkópja a chilei Atacama-sivatagban lévő Paranal-fennsíkon.
Először figyelhették meg három dimenzióban egy hatalmas csillagrobbanás magját a csillagászok.