Néhány nappal ezelőtt „mindössze” 3000 kilométerre húzott el a Föld mellett egy aszteroida, szerencsére csak két méter volt az átmérője, így nem jelentett komoly veszélyt. Az ilyen égitestek a Naprendszer korai időszakából megmaradt sziklás képződmények, és többségükben egészen kicsik. Vannak viszont igencsak termetes képviselőik is, jó pár tucat 100 kilométernél nagyobb átmérőjű aszteroida létezik.

Nemrégiben érdekes projekt zajlott Chilében: a csillagászok az Európai Déli Obszervatórium (ESO) igen nagy teleszkópjával (VLT, Very Large Telescope) lefényképezték a Mars és Jupiter között elhelyezkedő aszteroidaöv 42 legnagyobb aszteroidáját (a két legnagyobb a Ceres és a Vesta, amelyek átmérője körülbelül 940 és 520 kilométer, a két legkisebb pedig az Uránia és az Ausonia, amelyek körülbelül 90 kilométer átmérőjűek), és a fotókon kívül infografikákra is felvitték ezeket. (A plakátok megvásárolható az ESOshopban.)

ESO/ZME Science

Eddig mindössze három nagy öv-aszteroidáról, a Cerestről, a Vestáról és a Lutetiáról készült nagy részletességű felvétel, a mostani megfigyelések viszont jóval több célpontról adtak éles képeket. Ezt a linket követve, valamennyi felvételt megnézheti.

ESO

A kutatók elemezték az aszteroidák alakját és sűrűségét. Az űrsziklákat nagyjából két kategóriába lehet sorolni: némelyik kerek (mint a Ceres), mások megnyúltabbak, ilyen például a „kutyacsontra” emlékeztető Kleopatra. A másik jellemzőt illetően egyesek (például a Lamberta és a Sylvia) sűrűsége körülbelül 1,3 gramm/köbcentiméter – ez a szénéhez hasonlítható. A legsűrűbbek (Psyche és Kalliope) sűrűsége 3,9, illetve 4,4 gramm/köbcentiméter – ez nagyobb, mint a gyémánt sűrűsége. A sűrűség változatossága arra utalhat, hogy az aszteroidák összetétele jelentősen eltér, azaz másképpen alakulhattak ki. Az is felmerül, hogy az aszteroidák (amelyek jelenleg a Mars és a Jupiter között találhatók) egy egészen más helyen, a Neptunuszon túl alakulhattak ki, és onnan vándoroltak jelenlegi helyükre.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.