szerző:
MTI / hvg.hu
Tetszett a cikk?

Először figyeltek meg óriásbolygót fehér törpecsillag közelében. Az Európai Űrügynökség (ESO) Nagyon Nagy Teleszkópjával tett felfedezés választ adhat arra a kérdésre is, mi minden történhet a jövőben a saját Naprendszerünkkel.

Az ESO Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope – VLT) dolgozó csillagászok elsőként találtak bizonyítékot egy fehér törpecsillag körül keringő óriásbolygó létezésére. Ez a bolygó egy valaha a Naphoz hasonló csillag forró maradványai körül kering szoros pályán. A közelség miatt a bolygó légköre folyamatosan párolog, és gázkorongot hoz létre a csillag körül.

Ez a különleges rendszer szembesít bennünket a saját Naprendszerünk távoli jövőben várható végzetével is.

A Boris Gänsicke, a Warwicki Egyetem tudósa által vezette kutatócsoport az 1500 fényévnyi távolságra lévő, WDJ0914 1914 jelű csillag szokatlan tulajdonságait a chilei Atacama-sivatagban lévő Nagyon Nagy Teleszkóp X-Shooter nevű műszerével elemezte. A megfigyelési adatok és elméleti modellek kombinálásával egy brit, chilei és német csillagászokból álló csoport végül tiszta képet alakított ki a Rák csillagképben lévő szokatlan csillagrendszerről.

A fehér törpe a kutatók szerint 28 ezer Celsius-fokos hőmérsékletével ötször olyan forró, mint a Nap felszíne. A bolygó viszont jeges és legalább kétszer akkora, mint a csillag. Mivel a fehér törpe közvetlen közelében kering, annak nagy energiájú protonjai fokozatosan elfújják a bolygó légkörét. A gáz nagy része elillan, egy része viszont koronggá áll össze. Az egyébként rejtett exobolygót ez a korong teszi láthatóvá.

Fantáziarajz a WDJ0914 1914 rendszerről
University of Warwick/Mark Garlick

"Ez az első alkalom, hogy mérni tudjuk a korongban lévő gázok, például az oxigén és a kén mennyiségét, ami információval szolgál arról, miből tevődhet össze az exobolygó légköre" – hangsúlyozta Odette Toloza, a Warwicki Egyetem tudósa.

Gänsicke szerint a felfedezés új fényt vet a bolygórendszer végleges sorsára.

A Naphoz hasonló csillagok ugyanis életük nagy részében magjuk hidrogénjét égetik el. Amint elfogy ez a hajtóanyag, vörös óriássá fúvódnak és eközben elnyelik a közelben lévő bolygókat. Végül elveszítik külső rétegeiket és csak egy kiégett magot, egy fehér törpét hagynak hátra. Eddig nem találtak még bizonyítékot a kutatók fehér törpe körül keringő, túlélő óriásbolygóra. A WDJ0914 1914 jelű csillag esetében lehetséges, hogy a bolygója közelebb húzódott hozzá az után, hogy az anyacsillag fehér törpévé vált. Elképzelhető az is, hogy az új röppálya a rendszer más bolygóival való gravitációs kölcsönhatás eredménye. Ez azonban azt jelentené, hogy több mint egy bolygó élte túl a csillag fehér törpévé válását.

"A közelmúltig csak kevés csillagász foglalkozott a haldokló csillagok körül keringő bolygók sorsával. A kiégett csillagmag körül keringő planéta felfedezése lenyűgöző módon mutatja be, hogy az univerzum állandóan kihívások elé állítja elménket, hogy túllépjünk elméleteinket" – fogalmazott Gänsicke.

A csillagászok felfedezésükről a Nature című tudományos folyóiratban számoltak be, a tanulmány itt olvasható (pdf).

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos témákkal is foglalkozó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI / hvg.hu Tech

"Egy dolgot biztosra vehetünk: nem fogunk másik bolygóra költözni"

Őrültség, hogy egy másik bolygóra költözünk, ha egy napon már nem lehet a Földön élni – így vélekedik a fizikai Nobel-díjat kapott Michel Mayor. A svájci asztrofizikus szerint fontosabb, hogy vigyázzunk a Földre, mert még mindig abszolút élhető.