Egy nemzetközi csillagászcsoport az obszervatórium VLT távcsőegyüttesének (Very Large Telescope, azaz Nagyon Nagy Távcső) MUSE műszerével a hidrogén Lyman-alfa-sugárzásának váratlan többletét fedezte fel az úgynevezett Hubble Ultramélyvizsgálati Mezőben. Az észlelt sugárzás csaknem az egész látómezőt lefedte, ez alapján pedig a csoport azt feltételezi, hogy gyakorlatilag az egész égbolt a korai univerzum láthatatlan Lyman-alfa sugárzásának utófényében tündököl – áll az ESO közleményében. A szakemberek szerint az elektromágneses sugárzás „megdöbbentően nagy”, ám mégis csak véges sebességgel terjed, ami azt jelenti, hogy a rendkívül nagy távolságban lévő galaxisok fénye hosszú ideig utazott, mielőtt elérte a Földet, így ablakot nyit a múltra, mikor az univerzum még sokkal fiatalabb volt.

A csillagászok számára már nagyon régóta nem szokatlan, hogy az égbolt különböző hullámhosszokon nagyon eltérően néz ki, a Lyman-alfa-emisszió utófényének kiterjedése azonban mégis meglepte őket. „A felismerés, hogy a távoli hidrogénfelhők Lyman-alfa-sugárzásának észlelésekor az egész égbolt szinte parázslik az optikai tartományban, szó szerint szemünket felnyitó meglepetés volt” – magyarázta Kasper Borello Schmidt, a kutatócsoport egyik tagja.

„Nagyon különleges felfedezés!” – tette hozzá a csoport egy másik tagja, Themiya Nanayakkara. „Ha legközelebb felnézel a Hold nélküli éjszakai égboltra, a csillagokat csodálva jusson eszedbe az univerzum alapvető építőkövének, a hidrogénnek egész égboltot beragyogó láthatatlan sugárzása.”

A csoport által letapogatott ultramélyvizsgálati mező egy amúgy szinte figyelemre sem méltó régió a Fornax (Kemence) csillagképben, amelyet az tett ismertté, hogy a Hubble-űrtávcső – minden addiginál messzebb tekintve az űr mélységeibe – több mint 270 órányi megfigyeléssel 2004-ben alaposan feltérképezte a területet. Az észlelések felfedték, hogy az ég egyébként szinte teljesen sötétnek tűnő foltját galaxisok ezrei népesítik be, megrázóan érzékeltetve jelentéktelenségünket az univerzum méretéhez képest.

A MUSE nevű műszer képességeinek köszönhetően most azonban még messzebbre tekinthettünk. A Lyman-alfa-sugárzás utófényének detektálása a Hubble Ultramélyvizsgálati Mezőben az első alkalom, hogy a csillagászok megpillanthatták a legelső galaxisokat övező gázburkok ezen halvány emisszióját. „A MUSE-észlelések a korai univerzum galaxisait övező diffúz gázgubók teljesen új képét tárják elénk” – mutatott rá a csapat egy másik tagja, Philipp Richter.

A Hubble Ultramélyvizsgálati Mező a Kemence csillagképben

ESO, IAU and Sky & Telescope

A megfigyeléseket végző nemzetközi csillagászcsoport próbált arra is magyarázatot találni, hogy mi készteti a távoli hidrogénfelhőket a Lyman-alfa-sugárzás kibocsátására, de a pontos ok egyelőre még rejtély. Mivel azonban úgy vélik, hogy a sugárzás az egész éjszakai égboltot lefedi, a jövőbeli kutatások minden bizonnyal feltárják majd az eredetét.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.