Október 5-én, azaz ma ünnepli megalakulásának 50. évfrodulóját az Európai Déli Obszervatórium (ESO). A déli félteke csillagászati kutatását végző szervezet az elmúlt fél évszázadban a világ legproduktívabb asztronómiai obszervatóriumává vált. Az ünnepnap reggelén a nagyközönség által kiválasztott asztronómiai jelenséget figyelte meg az ESO óriási teleszkópja (VLT - Very Large Telescope), és a megfigyelést élőben lehetett követni az interneten.
A vizsgálat tárgya az ún. Thor sisakja (hivatalos nevén NGC 2359) volt, ami egy csillagközi buborék, amelyből hatalmas gáznyúlványok indulnak ki egy sűrű molekulafelhőben. A köd anyagát a benne lévő forró csillag sugárzása hevíti magas hőmérsékletre.
Az ESO fő célja, hogy a Föld déli féltekéjén csillagvizsgálókat üzemeltetve a déli égbolt objektumait észlelhetővé tegye az európai csillagászok számára. Az 1962-ben alapított szervezet jelenleg 15 tagállammal rendelkezik, az általa üzemeltetett mindhárom csillagvizsgáló Chilében, az Atacama-sivatagban van.
Az ESO több távcsövét a világ legnagyobb és legkorszerűbb csillagászati műszerei között tartják számon: a négy VLT-távcsövet, az NTT-távcsövet, emellett az ESO részese az épülő ALMA mikrohullámú távcsőrendszernek.
Egy magyar bombaszakértő segítette az 1920-as években a japán elnyomás ellen harcoló koreai szabadságharcosokat – derül ki Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja, volt dél-koreai magyar nagykövet tanulmányából.
Olaszországi nyaralása idején történt végzetes baleset az osztrák extrémsportolóval.
Az Evergrande csődje óta tudhatjuk: elég nagy bajok vannak a kínai ingatlanszektorral.
