Választási lendületben van a magyar gazdaság, fűtik az uniós projektekre kifizetett előlegek, a béremelések, az alacsony kamatszint, és a nemzetközi környezet is kedvez neki – ebben nagyjából megegyezik a GKI és a Pénzügykutató friss prognózisa. A jövőt azonban megannyi bizonytalanság övezi.
Az uniós támogatások feltételhez kötését talán még megúszhatja Magyarország, ám az agrártámogatások csökkentését aligha. Megnéztük, hogyan áll a 2020 utáni uniós büdzsé tervezése, és hol kell résen lennie a feleknek.
2010 után életmentő segítség volt a magyar gazdaságnak a több ezermilliárd forint EU-forrás, ám a pénzből a magyar társadalom sokkal kevesebbet profitált, mint amennyit lehetett volna. A pénz elosztását a kapkodás és az intézményesített korrupció jellemezte.
Két EU-s pénztemetőt talált a Magyar Narancs Szikszón: két üres épület, amelyre járt a támogatás, de a vállalt lázas tevékenységeknek se hírük, se hamvuk.
Azzal is baj van, ha rossz helyre mennek az EU-pénzek, de az igazán nagy gond az, ha egyáltalán nem jönnek - erről beszélt az MNB alelnöke és Lázár János is egy konferencián.
A Fidesz-kormány megágyazott a korrupt közbeszerzéseknek – ezt állítja a Tárki Társadalmi Riport 2016 jelentés két szerzője. A valós kép még rosszabb lehet, mint amit a számok mutatnak.
A 2014–2020-as fejlesztési ciklusból Magyarország még nem hívott le pénzeket, de a költségvetés terhére már 23 milliárd forintot kifizettek a győzteseknek. A projektek ugyanis olyan szakaszban tartanak, hogy még nem tudnak teljesítésalapú számlákat hozni. Az év második felétől változhat a trend.
A KSH szerint összességében 20 százalékkal csökkent a hazai építőipar termelése. A legnagyobb mértékben az út- és vasútépítő, valamint a közműépítéssel foglakozó vállalkozások termelése csökkent.
Lázár János kirohant a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal ellen egy hódmezővásárhelyi lakossági fórumon. Úgy fogalmazott, a hivatal az Európai Unió pénzét védi a magyar gazdáktól, nem hajlandó a magyar gazdatársadalom támogatására. A miniszter szerdán személyesen fogadja azt a gazdát, aki panaszt tett neki a hivatalra.
A kormányzati intézkedések nyomán lassan menedékkérők nélkül marad a magyar menekültügyi rendszer. A határ menti tranzitzónák üresek, a menekülttáborokban alig maradtak, viszont a fogdákat még kihasználják. A magyar menekültügyet ennek ellenére egyelőre nem vágták el legfontosabb forrásától: az uniós pénzektől.
Hasítanunk kellene, úgy szórja ránk a pénzt az EU, enélkül egy helyben toporognánk – és jövőre ez el is jön, véli Zsiday Viktor. A kivándorlás miatt durva béremelések lesznek jó pár szektorban. 2020 után komoly gondok lesznek.
A kormány egy olyan nagyvállalati támogatási program kidolgozását tervezi, amely érdekeltté teszi a magyarországi nagyvállalatokat a további fejlesztésekben - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára kedden az MTI-nek.
A kormány a héten fogadja el az EU-források idei lehívásával kapcsolatos intézkedési tervet – mondta a Miniszterelnökség vezetője reggel a Kossuth Rádióban. Az intézkedési terv havi lebontásban részletezi, mennyi pénzt kell kifizetni.
Hiszen papíron gyorsan kifizették az összes uniós támogatást.
Bár jövő év végig tervezték a munkát, Paczolay távozása után megszűnt az intézet, amely az olaszok előtt álló kihívásokat kutatta.
Nem szerepel a Brüsszelnek átküldött nagyprojekt-listán a 3-as metró felújítása, így nincs is EU-s pénz az elavult vonal rekonstrukciójára. A projekt finanszírozása tehát egy lépéssel korábban akadt el, mint eddig sejtettük.
Visszavonta a kormány egy tavalyi határozatát, amely több területen összesen 310 milliárd forintnyi EU-s és hazai forrást fordított volna a Balaton fejlesztésére egyebek mellett a vízminőség, az úthálózat, a gazdaságfejlesztés és a vasúti közlekedés területén.
„Némi haladást” értünk el, a beruházások visszaeshetnek, fogynak az uniós források az Európai Bizottság szakértőinek Magyarországról szóló országjelentése szerint. Az anyag leginkább a magyar közmunkaprogramot és a továbbra sem csökkenő korrupciós kockázatokat bírálja.
A 2007 és 2013 közötti teljes uniós forráskeretet kimerítettük, összesen 8900 forint jutott el a pályázókig - jelentette a Miniszterelnökség államtitkára. Az új ciklusban az uniós pénzekhez csak azokat a vállalkozásokat engedik közel, amelyek mögött valóban munkaalapú teljesítmény áll – mondta Csepreghy Nándor.
A termelési kapacitások bővítésére kiírt uniós pályázaton az NGM 250-500 pályázóra számított, ehelyett "pillanatok alatt" 858 jelentkező adott be anyagot. El is fogyott a pénz.
