szerző:
Kálmán Attila
Tetszett a cikk?

A kormányzati intézkedések nyomán lassan menedékkérők nélkül marad a magyar menekültügyi rendszer. A határ menti tranzitzónák üresek, a menekülttáborokban alig maradtak, viszont a fogdákat még kihasználják. A magyar menekültügyet ennek ellenére egyelőre nem vágták el legfontosabb forrásától: az uniós pénzektől.

A menekülteket befogadjuk, a gazdasági bevándorlókból nem kérünk – körülbelül ez volt a kormányzati kommunikáció lényege, amíg nem lett minden bevándorlóból potenciális terrorista. Ezt mondta Szijjártó Péter egy bajor lapnak, ezt nyilatkozta augusztusban Lázár János, és általában ebben a szellemben szólalt meg minden kormánypárti politikus. Nehéz is lett volna mást állítaniuk, mert azzal bevallották volna, hogy Magyarország felrúgta a genfi egyezményt, és kiírta magát az egységes uniós menekültügyi rendszerből.

©

jogi határzár és az „új időszámítás” bevezetése után megírtuk, hogy csoda lesz minden Magyarországon megadott menekültstátusz. Röviddel az intézkedések után látszik, hogy már alig érkeznek hozzánk menedékkérők, akik jönnek, azok pedig kitoloncolásra vagy fogdára számíthatnak. Orbán a kvótarendszerből sem kért, inkább fizetett 18 millió eurót, csak nehogy be kelljen fogadni egyetlen menekültet is. Egyelőre a dublini rendeletet sem alkalmazzák, ugyanis több ország bírósága is úgy döntött, hogy nem küldenek vissza menedékkérőt Magyarországra, amíg onnan az egyáltalán nem biztonságos Szerbiába dobják őket tovább. Ha pedig nem jönnek menedékkérők, és vissza sem küldik őket, akkor a magyar menekültügyi rendszer lassan értelmét veszti. Az erre kapott EU-s pénzeknek viszont továbbra is nehéz ellenállni.

Különutas megoldás, uniós pénzből

A 2015-ös költségvetés 4,027 milliárd forintot fordít menekültügyre, ebből 3,546 milliárd forint uniós forrásból, különböző célzott pénzalapokból áll össze, a magyar hozzájárulás szerény 481,1 millió forint. Ha csak ezt nézzük, akkor az idei menekültügyi kiadások 12 százalékát finanszírozta a magyar állam. Viszont ehhez még hozzájön a Bevándorlási és Állampolgári Hivatal 8,9 millárd forintos költségvetése, az év közben átcsoportosított pénzek kusza szövedéke, pontosan senki nem tudná megmondani, hogy mennyit fordított Magyarország idén direktben menekültügyre, mert az csak töredéke a migrációval kapcsolatos kiadásoknak.

Ez jelenleg nem is lényeges, az annál inkább, hogy a magyar kormány bátran tartotta a markát az általa rendre lehülyézett EU-nál. A 2007–2013-as finanszírozási ciklusban 24,3 millió eurót kaptunk menekültügyre és 59,3 millió eurót külső határvédelemre. A 2014–2020-as ciklusra azonban ennél is nagyobb összegeket helyezett az unió kilátásba: a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból (MMIA) 23,7 millió eurót szántak Magyarországnak; a Belső Biztonsági Alapból 61,5 millió eurót határőrizetre és rendőrségre.

Levélben fordultunk a fenti alapokat kezelő Európai Bizottsághoz tartozó szervezetekhez, hogy tervezik-e csökkenteni ezeket a támogatásokat a megváltozott magyar szabályozás miatt, válaszukat közöljük, amint megérkezik. A Belügyminisztériumtól annyit tudtunk meg, hogy 2015 első félévében az MMIA-ból 2,17 milliárd forintra pályázott Magyarország, a második félévben pedig további 3 milliárdra. Tehát Magyarország a hétéves finanszírozási ciklusra kiírt pályázati pénzek 70 százalékát rögtön az első évben elköltené.

Ezen kívül idén háromszor kértünk sürgősségi támogatást az EU-tól:

  • februárban 1,2 millió eurót kaptunk a „befogadási feltételek javítására": ebből történtek azok a beruházások Debrecenben, amiket az Átlátszó szerint vissza kell fizetnünk az EU-nak, de Bicskén is elment majdnem 7 millió forint villany- és vízvezeték építésére. Ezen kívül ebből a pénzből vettek evőeszközt, törülközőket, székeket és ilyesmiket menekülttáborokba.
  • augusztusban kértünk még 8 millió eurót, ennek a felét, 4 milliót kaptunk „fogadókapacitás növelésére, javítására": ennek a pénznek az elköltésére fél évet hagyott Magyarországnak az Unió, de az utalást még nem kezdték meg. A menekültek nélküli menekülttáboroknak jól fog jönni azért az a plusz 130 millió forint.
  • folyamatban van 2,4 millió euró kifizetése határvédelemre is, ami mellesleg schengeni kötelezettségünk.

Tranzitzóna: 0 menedékkérő

Hogy a „valódi menekültek” befogadása vagy az „ország megvédése” sikerült-e jobban, azt jól mutatják a száraz tények. A letenyei és a beremendi tranzitzónákban még egyetlen menedékkérő sem tűnt fel, de október 7-e óta a röszkei és a tompai tranzitzónákban is 0, azaz nulla a benyújtott menedékkérelmek száma. Röszkén a tranzitzóna szeptember 15-ei megnyitása óta 538-an, Tompán 41-en regisztráltak összesen, és az érdeklődés hétről hétre csökkent, ugyanis rájöttek a menedékkérők, hogy semmi értelme próbálkozniuk, mivel a rendeletileg biztonságos harmadik országnak nyilvánított Szerbiába fordítják őket vissza.

Ez az 579 tranzitzónákban regisztrált menedékkérő a kormány eredményességének bizonyítéka: olyan remekül sikerült a határ lezárása, hogy inkább mindenki a túloldalán marad és máshol próbálkozik. Máshogy nehéz lenne értelmezni, hogy 2015-ben szeptember végéig 175 963-an regisztráltak, októberben mindössze 621-en. Ettől függetlenül a magyar hatóságok kitartóan várják a tranzitzónákban a menedékkérőket reggel 6-tól este 10-ig, hivatali időn kívüli órákban csak telefonon.

Tranzitország: 0 menekülttábor felé

A problémának továbbra is az a megoldása, hogy nem azzal foglalkozunk, hogy hogyan erősítjük meg az intézményrendszert, hogyan tudunk minél több bevándorlót fogadni, hogyan tudunk a kérdéseikkel foglalkozni

– Rogán Antal még Fidesz-frakcióvezetőként tisztázta a kormány álláspontját: senki ne számítson arra, hogy megkönnyítenék a menedékkérők beengedését és Magyarországon tartózkodását.

Magyarország ennek megfelelően tranzitország maradt: az idén regisztrált 176 ezer emberből 107 ezer még azelőtt tovább állt, hogy érdemi döntés született volna az ügyében. Ennyi embert még az országon átutaztatni sem volt egyszerű logisztikai feladat, az elszállásolásuk pedig egyenlő volt a lehetetlennel, ugyanis a magyar táborok már 2013-ban is dugig voltak, amikor még csak tizedennyien érkeztek éves szinten.

Nem kell ahhoz hinni az összeesküvés-elméletekben, hogy belássuk, a kormány asszisztálása nélkül nem alakult volna ki nyár végén a Keleti pályaudvari káosz. A menekülteket befogadó állomások már annyira tele voltak, hogy több embert egyszerűen képtelenség volt bezsúfolni. Helyszíni beszámolók szerint Debrecentől Vámosszabadiig ugyanaz volt a helyzet: matracok sorakoztak az ebédlőkben, a lépcsőfordulókban, minden lehetséges négyzetméteren, akik ide sem fértek el, azoknak a nyáron néha 50 fokos katonai sátor maradt. Pedig a kormánynak számtalan lehetősége lett volna elkerülnie ezt a helyzetet, egy januári nemzetbiztonsági ülésen már jelezték, hogy rengetegen fognak érkezni, júniusig mégsem történt érdemi lépés. A lenti grafikon mutatja ugyanezt számokban:

Hivatalosan egész évben a 100 százalékos kihasználtság környékén voltak az országos számok, azonban a piros vonal jelenti a sátrakat, konténereket és sarokba dobált matracokat és az alig emelkedő sárga vonal a „rendes" férőhelyeket. Év közben összesen 110 állandó férőhelyet produkált Magyarország, az ideiglenes bővítéseket pedig szeptemberrel felszámolták. Az abszurd csavar a történetben, hogy ez a 110 férőhelyet az októberben bezárt debreceni táborban alakították ki: ha gondolatban folytatjuk a fenti grafikont és levonjuk a debreceni tábor 933 férőhelyét, akkor az egész országban – Bicskén, Nagyfán és Vámosszabadiban – 680 nyílt tábori férőhely marad, amihez még hozzájön a más jelegű balassagyarmati közösségi szállás 110 ágya.

A Fidesz tart ígérete felé, hogy nyílt tábor ne maradjon lakott területen. A debreceni tábort kiürítették, a szentgotthárdi és a körmendi ideiglenes állomások rolóját, amint lehetett, szintén lehúzták. Martonfán és Sormáson pedig csak addig építettek volna mindenféle közmű nélküli telkeken táborokat, amíg nem volt biztos, hogy Ausztria felé ki lehet engedni a menekülteket az országból.

©

Nyilvánvalóan értelme sincs kapacitásokat bővíteni a határzár óta, azt a néhány tucat embert, aki egy évben a reptereken regisztrál menedékkérőként, el tudják majd helyezni. Románia felől szintén nem éri meg próbálkozni, ugyanis EU-tagként biztonságos országnak számít, Ukrajna felől pedig egyelőre nem számítanak menekültekre. Az országban nagyrészt a szeptember 15-e előtt érkezők és a kitoloncolásra várók maradtak, ugyanis Szerbia nem jeleskedik a visszafogadásban. Ezért jelenleg az a visszás helyzet állt elő, hogy több menedékkérő van őrizetben Magyarországon, mint nyílt táborokban: legfrissebb adatok szerint idegenrendészeti őrizetben 550-en várják a kitoloncolást, menekültügyi őrizetben 410-en vannak, ezek mellett nyílt befogadóállomásokon mindössze 470-en maradtak.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
A Facebook lesz az új közellenség?

A Facebook lesz az új közellenség?

Mindössze kétszer repült áruval, azt is Kínából hozta az új kormányzati teherszállító gép

Mindössze kétszer repült áruval, azt is Kínából hozta az új kormányzati teherszállító gép

Vasúti hajtánnyal tértek haza az orosz követség diplomatái Észak-Koreából

Vasúti hajtánnyal tértek haza az orosz követség diplomatái Észak-Koreából