Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Az uniós támogatásokból élő vállalkozások 30-35 százaléka veszteséges – mondta el Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az EU-források felhasználások felhasználásával foglalkozó konferencián Budapesten. Ezért szerinte nem csak arra kellene ügyelni a források elosztásánál, hogy azt ne a nagyvállalatok, hanem a kisebb cégek kapják meg, de arra is, hogy valóban fejlődőképes vállalkozásokhoz menjen, ne a túlélésükért (így is hiába) küzdőkhöz.
A rosszul elköltött EU-pénzekre nem ez az egyetlen példa hangzott el a budapesti fórumon: Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara azt idézte fel, hogy korábban ravatalozók felújítására is lehetett uniós támogatást szerezni.
A kormányzati cél egyébként az, hogy a 2014-2020 között rendelkezésre álló források 60 százalékát költsék gazdaságfejlesztésre. Ez jóval magasabb arány, mint az előző, tavaly év végén zárult támogatási ciklusban, amikor a 9200 milliárd forintnyi uniós pénznek csak a 15 százalékát költötték erre. Vagyis érdemes pályázni, pláne, hogy ez a pénz sem tart örökké: egyáltalán nem lehet biztosra venni, hogy 2020 után is ilyen mértékben lehet vissza nem térítendő támogatást szerezni.
Ezért is fontos az MNB alelnöke szerint, hogy a vállalkozások ne csak ezekből a forrásokból próbáljanak megélni. Márpedig ilyen cégből több mint 54 ezer volt.
MTI
Az uniós forrásokra való támaszkodással van egy másik probléma is – emelte ki Nagy Márton: azokban az években, amikor nincs ilyen pénz – például nem írnak ki, vagy nem bírálnak el pályázatokat –, jelentősen visszaeshet a magyar gazdaság növekedése is.
Ezt látjuk egyébként idén is: miután tavaly a kormány szándékának megfelelően az összes még az előző ciklusból maradt pénzt dömpingszerűen elköltötték, idén nem csak a lehívás lassult le, de a gazdasági növekedés is. Ezért is igyekszik a kormányzat felgyorsítani az új források lehívását is. Mint Lázár János a konferencián elmondta: az év végéig az agrártámogatások nélkül Magyarországnak címkézett 8000 ezer milliárd forint ötödét, 1600-1700 milliárdot már idén ki fognak fizetni. Ehhez bele kell húzniuk, hiszen az év vége előtt egy hónappal még csak 893 milliárdnál áll a kifizetések számlálója.
A terv jóval szerényebb, mint az év elején meghatározott 2000 milliárd forintos összeg, ám így is jelentősnek mondható, különösen, hogy a pályázatértékelési rendszer átalakítása miatt jó ideig állt a projektek elbírálása. Ráadásul jobbára olyan előleg kifizetését jelenti, amely a pályázóknak ugyan jól jön, ám mivel nincs mögötte még fejlesztés, a gazdasági növekedéshez érdemben nem járul hozzá.
A Miniszterelnökséget vezető, az EU-források koordinálásáért is felelős miniszter arra is ígéretet tett, hogy jövő márciusig a ciklus valamennyi pályázatát kiírják – vagyis a teljes keretet elérhetővé teszik –, és 2017 végére a teljes keretet le is kötik.
Ez jól jöhet a választások előtt a Fidesznek, és mindenképpen jobb helyzetet eredményez, mint 2012-2013-ban, amikor hirtelen kellett nekilátni rohamtempóban elkölteni a támogatásokat, hogy ne vesszenek el. Ám kérdés, mi lesz utána?
Nagy Márton szerint a kormánynak addigra ki kell találnia valamit, amivel ellensúlyozhatja a visszaesést. Az, hogy ez nem lesz könnyű feladat, Lázár János előadásából is kiderült. A miniszter hangsúlyozta: a magyar gazdaság több problémával is küzd. Ilyen a demográfiai helyzet. Emiatt aki most befektetni akar, nem tudhatja, hogyan lesz garancia arra, hogy tízéves távlatban is talál megfelelő munkaerőt – fogalmazott. Szerinte ennek érdekében nem csak az egészségügyet kell rendbe tenni, de az oktatást is. Nagy gond a versenyképesség is: Lázár elismerte, hogy Magyarország a régió többi országához képest jócskán visszaesett ezen a téren. Komoly kihívásnak nevezete azt is, hogy az olcsó munkaerő kora már nálunk is lejárt, de egyelőre még nem sikerült megtalálni Magyarország helyét a technológiai forradalomban.
A miniszter is elismerte azt, hogy az előző időszak végén nagy mennyiségben és jobbára gigaprojektekre hívtak le uniós pénzeket, ami "fejnehézzé tette a rendszert". Azt is elismerte azonban, hogy a pénzek nélkül lassul a gazdaság. Hozzátette azonban, hogy amíg az előző ciklusban számtalan olyan pályázat volt, amelyre alig volt jelentkező, a mostani ciklusban jobban sikerült eltalálni az igényeket, így jellemző, hogy a kkkv-knak kiírt forrásoknál is nagy a túljelentkezés.
