A forint gyengülése, a devizatartalék kimerülése, a növekvő államadósság és a piaci szereplők bizalmatlansága mind köthető a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti, gyakorlatilag a parlamenti választások óta húzódó vitájához. Mennyire késett el az ország? Mire lehet számítani, ha még hónapokig tart a civakodás?
Energiaválság, recessziós félelmek és forintgyengülés közben igyekszik a magyar kormány megegyezni Brüsszellel az uniós forrásokról, már a miniszterelnök is nyíltan beszél arról, hogy ez a pénz hiányzik a magyar gazdaságból. A vita lehetséges kimeneteleiről és tétjéről beszélgettünk a hvg.hu gazdasági podcastjában Nyeste Orsolyával és Arató Lászlóval.
A kormányoldal győzelemről beszélt, a forint pedig erősödni kezdett, miután az Európai Bizottság vasárnap bejelentette: a hétéves uniós költségvetésben Magyarország számára biztosított összegek egyharmadának elvonására tett javaslatot a tagállamoknak. Mi is történt és mi is történik a következő hónapokban? Miért veregeti meg mindkét oldal a vállát? A jogállamisági eljárással kapcsolatos kérdésekre kerestük a választ.
Újabb elvárások nem támaszthatók Magyarországgal szemben a jogállamisági eljárásban, az eddig tett vállalásokat pedig teljesíteni fogja az ország – közölte Navracsics Tiborterületfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter, miután az Európai Bizottság bejelentette: 3000 milliárd forintnak megfelelő uniós forrás zárolását kezdeményezi, mert nem lát garanciát arra, hogy azok elköltésénél nem történnek visszaélések.
A Brüsszellel folyó vitáról, annak a magyar gazdaságra gyakorolt hatásairól beszélgetünk gazdasági podcastunk szeptemberi adásában.
Kiszivárgott az Európai Bizottságnak az a levele, amely miatt non-stop tárgyal a kormány Brüsszelben.
A Magyar Közlönyben kiadott kormányhatározatok alapján egy munkacsoport is létrejöhet, és független szakértőkkel világítják át a közbeszerzéseket.
A volt pénzügyminiszter szerint ez sem lesz elég ahhoz, hogy az Európai Bizottság felszabadítsa a helyreállítási alap blokkolt forrásait Magyarország számára.
A forint árfolyamát is befolyásoló vitának vethet véget a kormány azzal, hogy elfogadta az Európai Bizottság bírálatait, és ezzel megnőtt az esélye annak, hogy elháruljanak az akadályok az uniós pénzek folyósítása elől. Naivitás lenne azonban azt gondolni, hogy a kormány gazdaságpolitikája is egyszeriben kiszámíthatóvá válik.
Egyre több cég jelzi, hogy nem lesz jó így a különadó, a Ryanair már át is terhelte az utasokra az összeget; 1999 óta nem látott szintre nőtt az infláció; beadta a kormány a 2023-as költségvetés tervezetét. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Az idősebbik Tiborcz erdősítésre nyert pénzt.
Napokon belül kinyithatnak a vendéglátóhelyek teraszai; közzétette a kormány, mire költené az EU helyreállítási alapjából ide érkező közel hatezer milliárd forintot; havi kilencvenmillióért tárolják a használaton kívüli lélegeztetőgépeket. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Soha nem látott hévvel esett neki a magyar kormány az Európai Unió vezetőinek, miután kiderült: nem tudja elkerülni, hogy az uniós pénzek kifizetését a jogállamisági feltételekhez kössék. Varga Judit kiéheztetésről beszélt a héten, Orbán a migránskártyát húzta elő, és mindenki a magyar vétót emlegeti. De miről beszélnek és kinek van igaza? Az EUrologus rendet vág a nyilatkozatháborúban a csütörtöki EU-csúcs előtt.
A tavaly ilyenkorihoz képest még szép, de negyedéves szinten már visszaesést mutató GDP-adat érkezett; egyre többen aggódnak a benzinellátás miatt, miután kiderült, hogy a Mol nem szállít üzemanyagot a kis benzinkutak egy részének; elkezdődik minden idők valószínűleg legkorruptabb foci-világbajnoksága. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Csak a kohéziós programokra 1,2 ezer milliárd forint érkezett az uniótól Magyarországra 2021-ben, miközben az ország feleennyit fizetett be. A vártnál gyorsabb gazdasági visszapattanás miatt szinte minden adónemből több pénz folyt be az államkasszába a vártnál. Az állam 1,3 ezer milliárd forint adóbevételről mondott le a különféle adókedvezményeken keresztül – a sport tao-kedvezmény 140 milliárdba került.
Nagyon igyekszik a kormány megfelelni az Európai Unió követelményeinek.
Az eddig tervezett 5,9 helyett 3-4 százalékos, vagy annál valamivel nagyobb GDP-növekedést valószínűsített Varga Mihály 2022-re a Figyelőnek adott interjújában, az inflációs becslésre pedig nem mondott számot.
Ez már a harmadik vádemelési javaslat az ügyben.
Az újraindítási hitelprogram keretösszege 100 milliárd forint.
