Nem finomkodott a Ryanair kommunikációs stábja, amikor a különadót kritizálta. Egy közleményben arról írtak, „több, mint hülyeség”, hogy a magyar kormány extraprofitadót vet ki a légiiparra, amikor a szektorban nem létezik nyereség. A keményebb lépés ez után jött, közölte a cég, hogy áthárítja a fogyasztókra a jegyenként 10 eurós összeget. Erre válaszul fogyasztóvédelmi vizsgálatot kapott a nyakába Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kérésére – ha nem volna erős a politikai akarat, mondhatnánk, hogy nincs is nagyon mit vizsgálni, hiszen a szerződési feltételekben szerepel, hogy minden kormányzati adót áthárítanak az utasokra, még akkor is, ha a foglalásuk után vezették be.

Más cégek is arról számoltak be, hogy fizethetik az „extraprofitadót”, miközben 2022-ben nem lesz nyereségük valószínűleg. A Wizz Air több száz milliárd forintos veszteségről számolt be a március 31-én záruló pénzügyi évéről, az OTP azt közölte, hogy 78 milliárd forint különadót fizet, pedig idén súlyos veszteségeket szenved el, a gyógyszergyártók szerint pedig a betegek biztonságos ellátását veszélyezteti az új adó. A GKI pedig arról számolt egy sort, hogy nagyon nem azokat az ágazatokat adóztatja a kormány, ahol extraprofit keletkezik, a legjobb üzletet biztosító ágazatok viszont NER-közeli cégekkel vannak tele.

A benzinár kapcsán is komoly kritikák érkeznek, az Európai Bizottság felszólította a magyar kormányt, hogy törölje el a kettős árazást. A kormány azt a választ küldte, fenntartják a benzinárstopot annak ellenére, hogy Orbán Viktor pénteki rádiónyilatkozatából az világlott ki: a Karmelita-kolostorban is tisztában vannak azzal, nem egészen szabályos a rendszer.

A befektetők mindenesetre nem örülnek annak, ami Magyarországon történik. Miután péntek reggel Orbán Viktor arról beszélt, hogy nem hagyja az adó áthárítását, valamint szeretné meghosszabbítani az árstopot (és Soros Györgyöt háborús uszítónak nevezte minden alap nélkül), és megindult a fogyasztóvédelmi eljárás a Ryanair ellen, a 400-as szintet karcolgatta a forint árfolyama az euróhoz képest, a dollárhoz viszonyítva pedig történelmi mélypontra esett.

--- voting control ---

Májusra 10,7 százalékosra nőtt az infláció, aminél nagyobb utoljára 1999 decemberében volt. Ha az áprilisihoz viszonyítjuk az árakat, akkor láthatjuk, hogy a drágulás folyamatos, egy hónap alatt 1,7 százalékkal nőttek az árak.

A legdurvábban az élelmiszerek ára szállt el, a jórészt az árstopolt napraforgóolajból készülő margarin például 41, a szintén korlátozott árú lisztből sütött kenyér 37, a baromfihús 34 százalékkal drágult egy év alatt. A 140 termékcsoport közül, amelyre a KSH felosztja az összes árut és szolgáltatást, összesen 46 olyan volt, ahol 15 százalékosnál nagyobb volt az áremelkedés az elmúlt egy évben, és ezekkel együtt 78 olyan, ahol legalább 10 százalékos. A tartós fogyasztási cikkek ára átlagosan 11,4 százalékkal emelkedett, a szolgáltatásoké 6,8 százalékkal. De a szépségápolási és higiénés termékeket is elérte a drágulás, mivel a benzin és a papír árának elszállása, valamint a történelmi csúcsokat döntögető infláció ezeket is felfelé mozdítja.

--- voting control ---

Beadta a kormány a 2023-as költségvetés tervezetét. Annak ellenére ragaszkodnak a büdzsé nyári elfogadásához, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter is arról beszélt: az elmúlt évtizedben sosem volt olyan bizonytalan a környezet a tervezéshez, mint most. Egy másik kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy az uniós források most sem jönnek, „és mint látható, a gazdaság tudja kezelni a helyzetet”.

 

Az ideinél 30 százalékkal több pénzt szán a kormány lakástámogatásra a 2023-as költségvetés tervezetében, amire szükség is van, ahogy a kamatok nőnek. A sporton sem spórolnak. Az eredetileg tervezett 2024 helyett már 2023-ban elérnék a NATO által elvárt 2 százalékot a hadi kiadások, és létrejön a rezsivédelmi alap is.--- voting control ---

A hét képe: villámárvíz Budapesten

Úgy tűnik, az Európai Bizottság próbál segíteni a magyar kormánynak, hogy ne veszítse el az ország a helyreállítási alap pénzeit. Úgy értesültünk, hogy egy hasonló megoldáson dolgoznak, mint amivel a lengyelekkel megállapodtak: a jóváhagyás fejében kötelezettségeket kellene vállalni a brüsszeli elvárások teljesítésére. Ha nincs megegyezés és a tagállamok által is szentesített jóváhagyás ebben az évben, akkor a pénz 70 százaléka elvész.

De ha nincs EU-pénz, akkor eladósodunk devizában. Az Államadósság Kezelő Központ úgy változtatott az idei finanszírozási tervén, hogy lehetőség nyíljon további nemzetközi devizakötvények kibocsátására, és nem is vártak sokat az első akcióval: szerdán 3 milliárd dollár értékben 7 és 12 éves lejáratú, 750 millió euró értékben pedig 9 éves lejáratú devizakötvényt bocsátott ki a nemzetközi piacon Magyarország.

--- voting control ---

Sokáig úgy tűnt, hogy a kisvállalkozások tömegeinek az év második felétől már a piaci árat kell fizetni az energiáért, és az sem teljesen nyugtatta meg őket, amikor Orbán Viktor azt ígérte, százezer kisvállalkozó bent marad a rezsicsökkentés rendszerében. Cipészek, bőrdíszművesek, üvegfestők hívták kétségbeesetten az egyik érdekvédelmi szervezetet, mert úgy látják, a védőernyő nélkül nem lesz jövőjük, pedig az ajánlat eredetileg is csak júliusig szólt.

Az önkormányzatokat ellenben kiveszik a rezsicsökkentésből júliustól. Pedig állami segítség nélkül a települések nagyjából fele képtelen lesz előteremteni, amennyivel több pénzt kell fizetni az új rezsiszabály miatt.

--- voting control ---

Angliában a napokban 70 vállalat részvételével indul a világ egyik legnagyobb, munkarenddel foglalkozó kísérlete. A következő hat hónapban a munkavállalók az órák 80 százalékáért 100 százalékos fizetést kapnak. Magyarországon pedig a nagyvállalati szektorban elsőként a Magyar Telekom teszteli a 4 napos munkarendet.

Azok a külföldi szervezetek, amelyek már korábban bevezették a 4 napos munkahetet, kiegyensúlyozottabb munka-magánélet egyensúlyról, magasabb produktivitásról, kevesebb kivett betegszabadságról számoltak be. És egyébként is, ha az ember nem vesz részt olyan megbeszéléseken, ahol nincs rá szükség, akkor sokkal több időt nyer vissza.

--- voting control ---

Önálló környezetvédelmi tárca nincs az új Orbán-kormányban, de lesz külön klímapolitikai, környezetvédelmi és természetvédelmi államtitkár, igaz, más-más minisztériumoknál.

Klímapolitikai szakértőket kérdeztünk arról, mi jöhet most. Van, aki szerint a széttagoltság fenntartása kedvezőtlen, más szerint nem gond, amennyiben van egy minisztériumok felett álló, felsőbb szintű koordináció, aminek létére korábban is utaltak jelek.

--- voting control ---