A vártnál sokkal, 10 százalékkal több, 28,4 ezermilliárd forint folyt be a 2021-es költségvetésbe – derül ki a költségvetés tényleges teljesülését bemutató zárszámadásból. Ahogy arról már beszámoltunk, a hiány ezzel együtt sokkal nagyobb lett a tervezettnél (pénzforgalmi szemléletben 4,7 ezer milliárd forint, duplája a tervezettnek), mivel a kiadások még a bevételeknél is jobban elszálltak.

A bevételek túlteljesülését főként a vártnál jobb gazdasági folyamatok magyarázzák: gyorsabb gazdasági növekedés, nagyobb béremelkedések, magasabb infláció (magasabb fogyasztói árak), nagyobb lakossági fogyasztás, stb. értelemszerűen magasabb adóbevételeket generáltak az államnak.

Az sem mellékes, hogy a koronavírus-járvány miatt az eredetileg tervezettnél sokkal több támogatás érkezett az Európai Uniótól. Attól a „Brüsszeltől”, amely évek óta a kormánypropaganda egyik kedvenc ellenségképe, kis túlzással minden rossz gyökere nagyjából holtversenyben Sorossal és Gyurcsánnyal.

Mit adtak nekünk a rómaiak?

Ami az uniós kohéziós operatív programokat (vagyis a normál felzárkóztatási támogatásokat) illeti, a 2021. évi eredeti előirányzata 853 milliárd forint volt, melyet év közben az országgyűlés 1 382 milliárd forintra módosított. A tényleges bevétel végül 1 196 milliárd forint lett – olvasható a zárszámadásban. Vagyis az eredeti törvényi előirányzathoz képest 340 milliárd forinttal több folyt be csak a kohéziós operatív programokra.

A módosítás oka az Európai Bizottság koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásait ellensúlyozni igyekvő kezdeményezéseiben keresendő. A 2021/2022-es számviteli évben, az előző számviteli évhez hasonlóan, a kohéziós programoknál a tagállamoknak lehetőségük volt az uniós elszámolások benyújtásakor – a szokásos 85 százalékos társfinanszírozás helyett – 100 százalékot lehívni a Bizottságtól. Ez a lehetőség 2021-ben 139 milliárd forint többletbevételt eredményezett. További engedmény volt, hogy a tagállamok a szokásostól eltérő, de a koronavírus-járvány negatív hatásait ellentételező támogatási jogcímeket hirdessenek meg, így segítve a gazdaságot, és gyorsítva fel az uniós forrásfelhasználást.

AFP / KENZO TRIBOUILLARD

A 2021-ben Brüsszelből ténylegesen befolyt támogatási összeg egyebek mellett azért maradt el a módosított költségvetési előirányzattól, mert a kiküldött időközi kifizetési igénylések egy részét az Európai Bizottság csak 2022-ben teljesítette – magyarán a kifizetések megtörténtek, épp csak nem a 2021-es évben folytak be a pénzek. A másik lényeges ok – magyarázza a zárszámadás –, hogy a kedvezményezettek (a programok keretében kiírt pályázatok nyertesei) a kapott uniós támogatásokkal lassabban számoltak el a vártnál.

Magyarország vaskosan nettó haszonélvezője volt az EU-nak

Az egyéb uniós programok keretében érkezett pénzek terén is akadtak eltérések a tervezettől.

• A Vidékfejlesztési Program tervezett bevétele 163 milliárd forint volt, a tényleges bevétel 210 milliárd forint lett.
• A halgazdálkodási program tervezett bevétele 1,4 milliárd forint volt, amely 200,1 millió forinttal túlteljesült.
• A hálózatfinanszírozási eszköz (CEF) 81 milliárd forintos előirányzata csak 49 milliárdra teljesült, mert a pandémia okozta leállás miatt az eredetileg tervezett kiadásoknál kevesebb kifizetés történt.
• Az egyéb programok 9 milliárd forintos bevétele szintén elmaradt a várt 12 milliárdtól.
• A 2021-2027-es ciklus egyéb programjaira nem érkezett bevétel, az eredeti előirányzat 6 milliárd, a módosított 17 milliárd forint volt – az előirányzat-módosítás a Brexit Alkalmazkodási Tartalék jelentős összegű uniós előlegének várt folyósítása miatt történt. Azonban a hazai szabályozás nem készült el az év végéig.
• Az Európai Bizottsággal folyamatban lévő viták miatt a járvány miatti helyreállítási eszköz (RRF) 326 milliárd forintjából sem érkezett semmi, ahogy a 2021-2027-es ciklus kohéziós programjaira várt 38 milliárdból sem.
• A költségvetés nem az uniós bevételeknél, hanem a vegyes bevételeknél számolta el azt a Járvány Elleni Védekezés Központi Tartalékából korábban vakcinabeszerzésre biztosított 53 milliárd forintot, amelyet az unió visszatérített.

Az uniós bevételek mellé érdemes odatenni, hogy

Magyarország 610 milliárd forintot fizetett be az EU-s közös büdzsébe.

Ennek csak a kohéziós programok keretében duplája érkezett Brüsszelből, tehát Magyarország vaskosan nettó haszonélvezője volt az uniós támogatásoknak. Az eredeti befizetési kötelezettség csak 450 milliárd forint lett volna, ez egyrészt az előző évek felülvizsgálatai miatt nőtt, másrészt az uniós költségvetés módosítása miatt, harmadrészt „a tervezési árfolyamnál magasabb lett a ténylegesen alkalmazandó árfolyam” – magyarán a forint gyenge árfolyama miatt forintban többet kellett kiadni az államnak ugyanarra az euróban számolt kötelezettségre.

Túry Gergely

Dőltek az adóbevételek

Ahogy említettük, az állam adóbevételei jelentősen jobban alakultak a tervezettnél, sőt a módosított tervnél is. Ami a főbb, 100 milliárd forint fölötti bevételt generáló adónemeket illeti:

• Társasági adó: 558 milliárd forint (447 milliárd forint volt az előirányzat),
• Rehabilitációs hozzájárulás: 113 milliárd forint (103 milliárd forint helyett),
• Kisadózók tételes adója (kata): 196 milliárd forint (237 milliárd forint helyett),
• Áfa: 5 397 milliárd forint (5 036 milliárd forint helyett),
• Jövedéki adó: 1 243 milliárd forint (1 249 milliárd forint helyett),
• Tranzakciós illeték: 233 milliárd forint (219 milliárd forint helyett),
• Biztosítási adó: 104 milliárd forint (106 milliárd forint helyett),
• Szja: 2 889 milliárd forint (2 718 milliárd forint helyett),
• Lakossági illetékek: 224 milliárd forint (194 milliárd forint helyett),
• Útarányos (fuvarozói) útdíj: 248 milliárd forint (225 milliárd forint helyett),
• Önkormányzati szolidaritási hozzájárulás: 155 milliárd forint (165 milliárd forint helyett).

Látható, hogy szinte minden adónem esetében túlteljesülés volt. Kiemelendő kivétel a 2022-ben egyik pillanatról a másikra gyakorlatilag megszüntetett kata, amelynél 42 milliárd forintos (18 százalékos) elmaradás volt. A zárszámadás szerint az eltérés az ágazatok számára nyújtott adómentességnek, valamint a kifizetőt terhelő 40 százalékos adó elmaradásának köszönhető. A 40 százalékos adó elmaradása figyelemre érdemes, ezt az egy kifizetőtől származó 3 millió forint fölötti bevétel után kellett (volna) megfizetni. A büntetőadó bevezetésének célja elvileg a rejtett foglalkoztatás visszaszorítása volt – ezek szerint ez vagy sikerült, vagy pedig a kormány valójában nem a sikerre számított, hanem a pluszbevételre. A jelek szerint se a bevételnövelés, se a rejtett foglalkoztatás visszaszorítása nem sikerült – a katát régi formájában pedig tragikus hirtelenséggel kivégezték.

Adókedvezmény mint támogatás

A kormány 2010 óta előszeretettel valósít meg jövedelemtranszfereket az adórendszeren keresztül, magyarán egyes csoportoknak juttatott állami támogatásokat az állam nem támogatások formájában fizet ki, hanem adókedvezményt alkalmaz, és a pénzt be sem szedi. Ennek legjobb példáját a családtámogatások jelentik: a gyerekek után járó támogatásként kifizetett családi pótlék helyét átvette (minthogy annak összege 2008 óta nem változott, s így teljesen elinflálódott) a családi adókedvezmény.

Túry Gergely

Hogy ez mennyire egészséges vagy igazságos, az minimum vitatható. A rengeteg adókedvezmény komplikálttá teszi az adórendszert, torzítja azt, illetve egyáltalán, zavarossá teszi az állam újraelosztási funkciójának működését, amennyiben a transzfereket (kifizetéseket) a bevételi oldalon valósítja meg. Nem mellesleg a költségvetés tervezését is megnehezíti, az állam ugyanis csak becsülni tudja, mennyi bevételtől esik el a különféle adókedvezmények miatt. Nemhogy előre, de utólag is, a zárszámadások is csak becslést tartalmaznak arra, hogy az egyes adónemeknél mekkora összeg lehetett a kedvezmények mértéke.

Az adókedvezmények természetüknél fogva vakok, az adott adó összes alanyára egyformán vonatkoznak – ideális esetben, a Fidesz ezt is meg tudja bonyolítani, amennyiben egyes adókedvezményeket az alany életkora, foglalkozása, gyerekeinek száma stb. szerint korlátoz le. Ezzel együtt az adókedvezményeken keresztül nehéz differenciáltan támogatni csoportokat. Például a családi adókedvezmény összegszerűen kisebb bevételt jelent az alacsony fizetésű szülőknek. Igaz, ez egyre kevésbé probléma, a bérek emelkedése miatt egyre kevesebbeket érint, hogy nem tudják kihasználni a teljes igénybe vehető kedvezményt. Mindenesetre ha a szegényebb családok fokozottabb támogatása lenne a társadalompolitikai cél – mint ahogy nem az –, arra a családi adókedvezmény tökéletesen alkalmatlan.

Rengeteg pénzről mondott le az állam – sportra is

Összességében hatalmas summáról van szó, 2021-ben 1290 milliárd forintról – összehasonlításképpen ez nagyjából annyi pénz, mint amennyi bevétele az államnak jövedéki adókból származott, vagy amennyi az uniótól érkezett az összeskohéziós programra. Az összeg hasonló volt 2020-ban is, a járvány előtti utolsó békeévben, 2019-ben azonban még csak 1087 milliárd forint.

A legtöbb bevételt a személyi jövedelemadónál (szja) engedte el az állam kedvezményekkel 2021-ben, összesen 369 milliárd forintot. Ennek oroszlánrészét, 276 milliárd forintot a családi adókedvezmény és az első házasok kedvezménye tette ki. A négy- vagy többgyerekes anyák szja-mentessége 25 milliárd forintot ért. A családi kedvezmény még a társadalombiztosítási járulékban is erősen megmutatkozott (akinek nem elég magas a fizetése, a szja-jában nem tudja érvényesíteni a teljes rendelkezésére álló kedvezményt, az a TB-járulékából is érvényesítheti a fennmaradó részt): 42 milliárd forint járulékot engedett el így az állam. A nyugdíj mellett dolgozók járulékmentességével együtt összesen 134 milliárd forint bevétel esett ki a TB-kasszákból.

Túry Gergely

A vállalkozások nyereségadójából (társasági adó, tao) összesen 280 milliárd forintot engedett el az állam a különféle kedvezményekkel. A legnagyobb tétel – ahogy hosszú évek óta – a sportcélú támogatás utáni kedvezmény, 2021-ben ez 139 milliárd forint volt. Megint csak: ez igen komoly összeg egyéb adóbevételekhez viszonyítva, sőt a 2021-es 560 milliárd forintos taobevételhez viszonyítva. A kormány 2022-ben adóemeléseket hajtott végre a költségvetés lyukainak befoltozása érdekében – egyes különadókból („extraprofit-adókból”) ennél kisebb bevételt vár. Fel sem merült, hogy a sport-taokedvezményt kivezetnék, sőt az új sportállamtitkár, Schmidt Ádám bemutatkozó sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a kormány szeretné, ha a 2023 közepén kifutó támogatási forma megmaradhatna (ehhez az Európai Unió engedélye kell, 2017-ben hat évre engedélyezték a hosszabbítást).