Elsősorban fiatal lányokat rabolnak el, akiket prostitúcióra kényszerítenek – hangzott el az Európai Parlament meghallgatásán. A rendőrség az esetek töredékét tudja felderíteni, az ebből származó illegális jövedelemnek pedig egy csak egy százalékát képesek lefoglalni a szervezett bűnözői csoportoktól.
1989 nem csak a politika és gazdaság alapvető átalakulását hozta el, hanem az emberek életmódját is közelítette némiképp a nyugaton ismert mintákhoz. Az irány széttartó volt: a középosztály számára a világ szabaddá és egyre sokszínűbbé vált, hirtelen felemelkedett egy sajátos kultúrát hozó új vállalkozóréteg, eközben azonban tömegek kerültek kilátástalan helyzetbe.
Egy hete még meglehetősen óvatosan, most azonban már elégedetten nyilatkoztak az Európai Parlament részéről a jogállamisági feltételességéről szóló tárgyalások kapcsán. Bár részletek nem derültek ki, a nyilatkozatokból úgy tűnik, a tagállamok engednek az EP követeléseinek.
Egy európai felmérés szerint a magyarok 48 százaléka már most érzi a járvány negatív pénzügyi hatásait, további 26 százalék pedig számít erre. Ugyanakkor nő azok aránya, akik nagyobb hatáskört adnának az EU-nak a hasonló válsághelyzetek kezelésére.
A magyar polgárok 72 százaléka egyetért, vagy hajlik egyetérteni azzal, hogy az EU kösse össze az uniós forrásokból való részesedést a jogállamiság és a demokratikus értékek tiszteletben tartásával, mindössze 18 százalékuk ellenzi ezt.
Hatalmas lemaradást kell ledolgozniuk a közép-kelet-európai államoknak a szociális kiadások, azon belül a családtámogatások terén. Abszolút értékben ezek az országok még mindig lényegesen kisebb támogatást tudnak nyújtani, ugyanakkor ha a GDP-jükhöz arányosítjuk ezeket a számokat, akkor már az uniós átlag közelében járnak.
Ami 1989-ben Magyarországgal és a régióval történt, az leírható úgy is, mint szuperhatalmak küzdelmének végórája: a Szovjetunió elveszítette a hidegháborút, így Kelet-Közép-Európában át kellett adnia a helyét a Nyugatnak. A történet hazai alakítói ugyanakkor nem úgy látták, hogy a Nyugat túlzottan igyekezett volna Magyarországot és szomszédait a keblére ölelni. Eközben Magyarországon is voltak, akik a semlegességet az atlantista opciónál vonzóbbnak tartották. Az EUrologus a bő harminc évvel ezelőtti nagyszabású társadalmi átalakulást körüljáró cikksorozatának negyedik részében a világpolitikai események kerülnek fókuszba.
Brexit, koronavírus-járvány, klímapolitika, nemzetközi konfliktusok és nemzetközi kapcsolatok – ezekről volt szó Brüsszelben, de egyik ügyben sem született semmilyen visszavonhatatlan döntést.
Megkezdtek a háromoldalú tárgyalások az Európai Parlament, az EU Tanácsa és az Európai Bizottság között az uniós költségvetésekhez kapcsolódó jogállami feltételekről. A parlamenti küldöttség szerint a megbeszélés “konstruktív” volt, ami a valóságban azt jelenti, hogy eredménytelen.
Rákerülhet a fehérorosz elnök is az uniós szankciós listára – így döntöttek az EU külügyminiszterei, sőt, a Navalnij-mérgezés kapcsán orosz tisztviselők névsorának összeállításáról is megegyeztek.
Miközben az állami tulajdonláson alapuló tervutasításos rendszer lebontása az 1989 táján végbement átalakulás egyik legfontosabb tényezője volt, a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások résztvevői sem vették nagyon komolyan a gazdasági kérdéseket. Ma már sokan vallják, hogy a piac áldásos hatásába vetett hit – az akkori nemzetközi közhangulatnak megfelelően – az átmenet első éveiben túlzott volt. Drótvágó sorozat, 3. rész az EUrologustól.
Minden nappal csökken az esélye annak, hogy a britek rendezett körülmények között hagyják el az uniót. Ha nem lesz megállapodás, akkor olyan szabályok lépnek életbe, amelyek sokkal bonyolultabbá és drágábbá teszik az EU és Nagy-Britannia kapcsolatát. Tulajdonképpen mindenki rosszul jár, kivéve pár bruges-i halászt.
Az Európai Számvevőszék megvizsgálta, hogy az uniós intézkedéseknek milyen hatása van a gyermekszegénység elleni küzdelemben. Kiderült: tulajdonképpen semmilyen.
Az új európai klímarendeletről és az azzal kapcsolatos jogalkotási munkáról vitatkoztak az Európai Parlamentben. Mindennek az alapját az Európai Bizottság által elkészített és benyújtott “green deal” törvénycsomag adja, ehhez képest határozza meg az Európai Parlament a saját pozícióját.
Vasárnap este tájékoztatták Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy múlt héten kedden, tehát öt nappal korábban egy olyan tárgyaláson vett részt, amelynek egyik résztvevőjének pozitív lett a koronavírustesztje. Ugyanakkor az elnök két nappal ezután valamennyi tagállam vezetőjével találkozott.
Az Európai Bizottság biztosa most a tagállamokban a jogállamiság érvényesülését vizsgáló jelentés ismertetésével került rivaldafénybe. A magyar helyzetről Jourová azt mondta, hogy Orbán Viktor beteg demokráciát épít. Orbán Viktor ezért a lemondását követelte. Jourová a magyar kormányfővel is jó viszont ápoló Andrej Babis miniszterelnök pártjában politizál, a Time magazin tavaly a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választotta. Portré.
Magyarország a keleti blokk országainak az élén indult a szabadság határainak felderítésére, és sajátos utat járt be az átalakulás során. A szovjet típusú rendszer hazai ellenzéke már évekkel a szabad választások meghirdetése előtt rivalizáló csoportokra szakadt, és ez éppúgy ősforrása lehet a demokrácia későbbi, fokozatos leépülésének, mint az, hogy a sajátos tárgyalásos jelleget öltő rendszer-átalakításból a társadalom zöme kimaradt. Az EUrologus a bő harminc évvel ezelőtti nagyszabású társadalmi átalakulást körüljáró cikksorozatának második részében a belpolitikai események kerülnek fókuszba.
Az ülést többször is megszakítva az uniós állam- és kormányfők végül csütörtökön éjfél után döntést hoztak a Fehéroroszországgal kapcsolatos szankciós intézkedésekről. Zöld utat kapott az az elképzelés, hogy mintegy negyven személyt sújtsanak beutazási tilalommal, uniós számlák befagyasztásával. Lukasenka elnök azonban nem lesz a listán.
Újabb érdekes játszmába kezdett a magyar kormány, most éppen a júliusban keservesen kialkudott megállapodást rúgná fel Orbán Viktor. Az időzítés nem véletlen: bár nem szerepel ez a téma az uniós állam- és kormányfők mai és holnapi találkozóján, minden érintett együtt van egy kiadós veszekedéshez.
Bár volna rá igény, de valószínűleg mégsem lesznek szankciók sem Fehéroroszországgal, sem Törökországgal szemben az uniós állam- és kormányfők délután kezdődő kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóján. Kérdés, hogy napirenden kívül a tagállami vezetők beszélnek-e az igazán feszítő problémákról: a következő hétéves költségvetésről, migrációról és jogállamiságról.
