szerző:
Arató László (EUrologus)
Tetszett a cikk?

Az Európai Számvevőszék megvizsgálta, hogy az uniós intézkedéseknek milyen hatása van a gyermekszegénység elleni küzdelemben. Kiderült: tulajdonképpen semmilyen.

Az EU elmúlt évtizedre tett egyik fontos vállalása volt a szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentése. A 2010-es Európa 2020 programban megfogalmazták, hogy az évtized végére 25 százalékkal, vagyis húszmillió fővel kell csökkenteni a szegénységben élők számát, a 2008-as adatokat alapul vége. Bár a végleges adatokat még nem ismerhetjük, az egészen valószínű, hogy a célkitűzésnek még a közelében sem fogunk érni. Az Eurostat adatai alapján 2008-ban a 116,1 millió uniós polgárt érintett ez a jelenség, 2018-ban pedig 109,2 milliót. Ezen belül közel 23 millió 18 év alatti gyermeket fenyeget a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés. Akkor beszélünk ilyen helyzetről, ha a gyermek olyan háztartásban él, amelyet a jövedelmi szegénység kockázata, a súlyos anyagi nélkülözés és a nagyon alacsony munkaintenzitás közül legalább az egyik jellemez.

Az unióban a gyermekszegénység elleni küzdelem az egyes tagállamok hatáskörébe tartozik, vagyis nem lehet az egész EU-ban kötelező programokról dönteni és azokat végrehajtani. Az uniós számvevők véleménye szerint a „Beruházások a gyermekek érdekében: a hátrányos helyzetből való kitörés” című, 2013. évi bizottsági ajánlás pozitív uniós kezdeményezés volt a gyermekszegénység integrált kezelésére. Annak mérése azonban, hogy a kezdeményezés végrehajtása mennyire sikeresen történt, nincs mód, mivel mérhető célok és részcélok meghatározása nem történt meg. A számvevők arra a következtetésre jutottak, hogy az ajánlás minimális hatást gyakorolt a tagállamok nemzeti szakpolitikáira.

Az egyik hatékony megoldás lehetne az úgynevezett országspecifikus ajánlások hatékony alkalmazása. Ezzel kapcsolatban is két probléma van: ezek az ajánlások nagyon keveset foglalkoznak a gyermekszegénységgel és a tagállamok úgy általában nem sokat törődnek a nem kötelező ajánlásokkal. A számvevők éppen ezért ezen a téren várnak előrelépést, s ez egyaránt feladatot jelent az ajánlásokat összeállító Európai Bizottság, és a címzettek, vagyis a tagállami kormányok számára. Ezen túlmenően azt is tartalmazza az Európai Számvevőszék javaslata, hogy az EU tűzzön ki célul a gyermekszegénység kezelésére irányuló beruházásokat, és kísérje figyelemmel azokat a 2021 és 2027 közötti programozási időszakban.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!