Macron az előrehozott választások eredményétől függetlenül kizárta a lemondás lehetőségét
Mint mondta, nem a Nemzeti Tömörülés írja az Alkotmányt.
Mint mondta, nem a Nemzeti Tömörülés írja az Alkotmányt.
Európa több vezetője számára hozott történelmi bukást az európai parlamenti választás, más és más módon reagáltak rá: a francia elnök tizenkilencre húzott lapot, a német kancellár inkább kivár, a magyar miniszterelnök nagyítóval keres magának szövetségeseket, az Európai Bizottság elnöke pedig úgy tesz, mintha minden jól volna. Vajon mi vár rájuk a következő időszakban?
Marine Le Pen a francia választás nagy nyertese.
“Több partnerünk már beleegyezését adta, és a következő napokban véglegesíteni fogjuk a koalíciót” – mondta a francia államfő.
Az ukránok mostantól orosz területre irányuló csapásokra is használhatják a Nyugattól kapott fegyvereiket. Ez újabb vörös vonal átlépését jelenti, s nem tudni, még hány ilyen van, mielőtt Moszkva a veszélyes eszkaláció mellett döntene.
A klasszikus politikai ideológiák válságba kerültek, erre reakció többek között Emmanuel Macron és Orbán Viktor ajánlata is, amelyek ideológiai mozaikok. Politikai elemző szerzőnk Magyar Péter fellépését és politikai mozgását is ebben az értelmezési keretben tárgyalja. Vélemény.
Összejöhet-e Orbán Viktor álma Brüsszelben? Pontosabban: úgy játssza-e Marine Le Pen és Giorgia Meloni a lapjait, hogy tényleg jobboldali áttörés jöhessen, és ha igen, van-e helye abban a Fidesznek? Megbabonázhatja-e Emmanuel Macron Orbánt, ahogyan anno Angela Merkel tette? Tényleg az EU sorsa múlik-e a június 9-i eredményen? Erről beszélgettünk közéleti podcastunkban Vincent Collennel, a Les Echos szerkesztőjével.
A magyarországi tendenciákat külön kiemelve, Emmanuel Macron hangsúlyozta, hogy önálló európai biztonságpolitikára, illetve arra van szükség, hogy az európaiak szövetségesként cselekedjenek a NATO-n belül, emellett az EU-nak a gazdaságpolitika terén is függetlenebbé kell válnia, különösen Kínától és Amerikától.
A politikusnak, akinek a megítélése ellentmondásos, még három éve van a hatalomban, és ez az időszak döntőnek bizonyulhat az EU számára, írja a német lap publicistája, Matthias Krupa.
A francia elnök az Egyesült Államoktól független, versenyképes Európai Uniót szeretne, és ehhez szerinte az egykori olasz miniszterelnök a megfelelő választás.
A francia elnök szívesen látná, ha a nagy francia bankok átlépnék az uniós belső határokat, és olyan nagy pénzintézeteket hoznának létre, amelyek finanszírozhatnának közös európai terveket, és egyenlő vetélytársai lehetnének a nagy amerikai, kínai vagy japán bankoknak.
A Hszi Csin-pinggel folytatott találkozó egyetlen kézzelfogható eredménye a francia államfő számára, hogy a francia gyártók által a kínai piacra termelt boralapú szeszes italokat Peking egyelőre nem sújtja a korábban belengetett dömpingellenes vámokkal.
Nálunk új beruházásokról tárgyalhat Hszi Csin-ping, akár be is jelentheti új gyárak létesítését, Szerbiában pedig minden bizonnyal kulturális központot avat, de Budapest és Belgrád is Peking stabil szövetségese, így ezekben nincs is semmi meglepő. Meghódítani nem minket, hanem Nyugat-Európát kell, amely egyre inkább beleállni látszik egy Kína-ellenes kereskedelmi háborúba. Hszi fő célja az EU visszaédesgetése, ehhez Emmanuel Macron a kulcs.
A kínai elnök itinere önmagában egy üzenet, miszerint az európai vezetőkkel való találkozóját követően csak két oroszbarát országba, Magyarországra és Szerbiába látogat el.
A francia elnök szerint Európának három nagy fenyegetéssel kell egyszerre megküzdenie. Az első az oroszok jelentette biztonsági fenyegetés, a második a Kína jelentette gazdasági veszély, a harmadik pedig a szélsőjobboldali erők megerősödésével válságba kerülő demokrácia.
Hszi Csin-ping május 6-án, Párizsban találkozik francia kollégájával és az Európai Bizottság elnökével. Franciaországból Szerbia érintésével érkezik Budapestre.
Többek között a Real Madridnál szeretné elérni, hogy engedjék el az olimpiára a legjobb játékosaikat.