A nagy EP-körtánc: Orbán barátai elfogytak, Macron előremenekül, Scholz úgy tesz, mintha semmi sem történt volna
Európa több vezetője számára hozott történelmi bukást az európai parlamenti választás, más és más módon reagáltak rá: a francia elnök tizenkilencre húzott lapot, a német kancellár inkább kivár, a magyar miniszterelnök nagyítóval keres magának szövetségeseket, az Európai Bizottság elnöke pedig úgy tesz, mintha minden jól volna. Vajon mi vár rájuk a következő időszakban?
Macron, a kamikaze
Történelmi vereséget szenvedett az EP-választáson a francia államfőhöz köthető Reneszánsz listája Marine Le Pen szuverenista szélsőjobboldali pártjával, a Nemzeti Tömörüléssel szemben. Macron pedig tett róla, hogy ez még annak is feltűnjön, aki messziről elkerülte az EP-választást: az első exit poll publikálása után magához ragadta a szót és bejelentette a parlament feloszlatását, egyben előrehozott választás kiírását. Ráadásul rendkívül szoros időkeretben: az első fordulót három, a másodikat öt hét múlva tartják.
Macront szorítja is az idő, hiszen a második forduló után alig két héttel, július 26-án már a párizsi olimpia megnyitóján kell parádéznia – mert azt ugye senki nem gondolja, hogy a francia államfő egy ilyen alkalmat kihagyna?
Lehet persze azt mondani, hogy az EP-választás inkább szül protestszavazatokat, ám az már Macron második, 2022-es elnökválasztási sikere – pontosabban a nem sokkal később rendezett parlamenti választás – óta látszik, hogy a bal- és jobboldali szélsőségek fokozatosan veszik el a teret az államfő liberális politikája elől. A Nouvel Observateur most egy tavaly decemberi, nem publikált Ipsos felmérést húzott elő, amely azt mutatja, a Nemzeti Tömörülés akár meg is háromszorozhatná képviselői számát az újraválasztott parlamentben, szemben a jó esetben is feleződő Reneszánsszal.