Hétfőn fogadja az Elysée-palotában Emmanuel Macron francia elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Hszi Csin-ping kínai államfőt, ám a találkozó korántsem ígérkezik felhőtlennek – írja hírlevelében a Politico.

A légkör már csak azért is ígérkezik fagyosnak, mert a francia elnök egy múlt heti, az Economistnak adott interjújában a kínai gazdaságpolitikát az Európára leselkedő három egzisztenciális fenyegetés egyikeként jellemezte. A háttérben ugyanis a kínai elektromosautó-gyártók nyomulása következményeként egy kereskedelmi háború van kibontakozóban az öreg kontinens és a távol-keleti szuperhatalom között.

A találkozó menetrendje szerint Macron és Von der Leyen közös sajtótájékoztatót tartanak délelőtt 10:30-kor, majd 11-kor megérkezik Hszi, és kezdetét veszi a háromoldalú megbeszélés. Délután négytől Macron és Hszi négyszemközt is tárgyalnak, majd mindketten felszólalnak egy kínai–francia gazdasági fórumon, végül a tervek szerint egy az Elysée-palotában tartott közös vacsorán vesznek részt este 8:15-től.

Bár a feszültségek tapinthatók, és nemcsak a kínai gazdasági lépések miatt, hanem azért is, mert az elmúlt két évben Peking bizonyult az ukrajnai orosz háborús erőfeszítések egyik fő támogatójának, ugyanakkor senki nem érdekelt a nyílt konfrontációban. „Európának kockázatmentesítenie és nem megszakítania kell a Kínához fűződő kapcsolatait” – fogalmazott Ursula von der Leyen egy a mai találkozó előtt küldött e-mailjében. Az Európai Bizottság elnöke szerint a Kínával kialakított viszony a közösség számára az egyik legbonyolultabb, de legfontosabb is.

Macron vélhetően azért is fogalmazott a múlt héten a tőle megszokottnál lényegesen keményebben Kínával kapcsolatban, mert csalatkoznia kellett a Pekinghez fűzött reményeiben. A francia államfő ugyanis alig több mint egy éve még közeledni próbált a távol-keleti országhoz, nem utolsó sorban azért, mert ezzel szerette volna kissé távolítani az uniót az amerikai politikai kitettségtől és elkerülni, hogy Washington belerángassa Európát a Tajvan miatt kiéleződött amerikai–kínai konfliktusba.

A jelek szerint azonban Macron ezen kísérlete zátonyra futott az éppen erőfitogtató fázisban lévő Hszi Csin-ping ellenállásán.

A kínai vezér mostani európai látogatásának is minden valószínűség szerint az erődiplomácia a vezérelve, hiszen miután letudta a Macronnal és Von der Leyennel folytatott tárgyalásokat, Hszi két, oroszbarátnak tartott országba látogat csak el, Magyarországra és Szerbiába. Előbbiben pedig éppen egy elektromos autókat előállító gyárat nyit majd meg, ami éppenséggel arra utal, hogy kevéssé érdeklik az európai autógyártók azon aggályai, hogy az olcsó kínai modellek kiszorítják őket a piacról.

Ha Magyarországnak jutott az EU gazdasági érdekeivel szembeni harcos kiállás színtere, úgy a szerbek nyerték a politikait, ott ugyanis a kínai elnök a belgrádi kínai nagykövetségnek 25 évvel ezelőtti, NATO általi lebombázásáról emlékszik majd meg, és vélhetően nem fukarkodik majd az USA-nak és az általa vezetett katonai szövetségnek címzett kritikus megjegyzésekkel.