Nálunk új beruházásokról tárgyalhat Hszi Csin-ping, akár be is jelentheti új gyárak létesítését, Szerbiában pedig minden bizonnyal kulturális központot avat, de Budapest és Belgrád is Peking stabil szövetségese, így ezekben nincs is semmi meglepő. Meghódítani nem minket, hanem Nyugat-Európát kell, amely egyre inkább beleállni látszik egy Kína-ellenes kereskedelmi háborúba. Hszi fő célja az EU visszaédesgetése, ehhez Emmanuel Macron a kulcs.
Öt év szünet után Európába érkezett Hszi Csin-ping. A kínai elnök háromállomásos turnéra indult: hétfőn Franciaországba látogat, majd jön Szerbia, május 8. és 10. között pedig Magyarországon vendégeskedik. A hírek szerint a kormány a pápalátogatást megszégyenítő biztonsági előkészületekkel és lezárásokkal várja Kína urát.
A turné nemcsak azért jelentős, mert a koronavírus-járvány hazai kitörése óta ez az első alkalom, hogy a kínai vezető a kontinensre látogat, hanem azért is, mert senki sem egyszerű protokolljelenésekre számít. Nálunk akár új beruházásokat is bejelenthet Hszi, és erre Szerbiában is van esély. Franciaországban ilyesmire nem számítanak, mégis ez lehet a körút legfontosabb állomása. A kommunista vezető a vele általában jól szót értő francia elnökön keresztül kísérelheti meg újra kiépíteni a bizalmat Európa és Kína között – pontosabban megpróbálja csitítani a kontinensek között kialakult, kereskedelmi háború felé mutató feszültséget. És talán egy kicsit megpróbál Amerika ellen hangolni is.
Miért jön Magyarországra?
A magyar kormány aztán tényleg hűséges szövetségese Kínának, ennél szorosabb szálak talán csak Oroszországhoz fűzik Orbánékat. A magyarországi kínai beruházásoknak se szeri, se száma, a Budapest–Belgrád-vasútvonal projektjétől az akkumulátorgyárakon át az elektromos járműveket gyártó üzemek létesítéséig mindenre felajánlkoztunk, és érzésre legalábbis mindent meg is nyertünk. Szijjártó Péter rendületlenül jelenti be az újabb és újabb megállapodásokat, április végén például azt újságolta el, hogy kábelgyárat csábított Kínából Kisbérre.
Komoly eszközt kaptak a kezükbe a klímaváltozás ügyét szívükön viselők a klímatörvényt részben megsemmisítő alkotmánybírósági határozattal. A kormány immár nemcsak, hogy nem háríthatja át a teendőket a jövő generációkra, de le sem szerelheti őket azzal, hogy „De hát van klímatörvény!”.
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés.
Izrael komoly csapást mért már az iráni nukleáris képességre, de a legfontosabb célpont, Fordo, ahol több ezer urándúsító centrifuga üzemel, még sértetlen, mert mélyen a föld alatt van.
Átláthatóbbá és rugalmasabbá szeretnék tenni a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
