Sötétedéskor nézzen fel az égre, gyönyörű látványban lesz része ma
Szerda este nem sokkal 18 óra után a Vénusz és a Jupiter fogja majd közre a Holdat az égbolton, és ezt könnyen észre lehet majd venni.
Szerda este nem sokkal 18 óra után a Vénusz és a Jupiter fogja majd közre a Holdat az égbolton, és ezt könnyen észre lehet majd venni.
A Svábhegyi Csillagvizsgáló szerint február 22-én a vékony holdsarlót a Vénusz és a Jupiter fogja majd közre.
Komoly kihívást jelent, hogy a Holdon egy olyan egységesített időzónát alakítsanak ki a tudósok, amely alapján dolgozni tudnak az űrhajósok. Enélkül káoszba és tragédiába fulladhatnak a küldetések.
Utoljára 1030. december 3-án volt olyan közel az újhold a Földhöz, mint amilyen közel január 21-én lesz. A következő ilyen eseményre 345 évet kell majd várni.
A NASA bejelentése szerint két év múlva, vagyis 2025-ben két űrhajós léphet majd a Hold felszínére, hogy ott vizsgálatokat végezzenek, és geológiai mintákat hozzanak a Földre.
A NASA eredetileg holdjáró roverekkel szállította volna az égitest felszínén az oxigént, ám ez nemcsak drága, de veszélyes terv is. Úgy tűnik, van rá egy egyszerűbb megoldás.
Egy 1917-es egyházi törvény értelmében abban a pillanatban a katolikus egyházé lett a Hold, ahogy Neil Armstrong a felszínére lépett.
Az amerikai Apollo-program során a tudósok csak kevés oxidált vasat találtak a Holdról hozott kőzetmintákban. A kínai Csang'o-5 mintáival más a helyzet.
Az Ipsos világszerte felmérte a várakozásokat néhány tudományos-technológiai történés idei esélyeiről.
A Lunar Gateway a tervek szerint 90 napon át lesz majd négy űrhajós szállása, akik onnan indulnak majd el a Hold felé. A jelek szerint azonban a szállásuk finoman szólva sem nevezhető összkomfortosnak.
Kína a tervek szerint 2030-ban küldene űrhajóst a Holdra, egy szimulációban viszont már láthatjuk, miként kell ezt elképzelni.
Bill Nelson, a NASA igazgatója egy interjúban nemrég arról beszélt, hogy ha Kína küld hamarabb embert a Holdra, akkor azt is megakadályozhatja, hogy más országok űrhajósai is leszálljanak az égitesten.
A NASA hamarosan mélyebb elemzésbe kezd, hogy megtudja, miként viselkedett az Orion űrhajó a Föld–Hold–Föld-utazás során, és mire számíthatnak a jövőben az űrhajósok.
Az Apollo-17 küldetés során használt harmadik holdjáró leghosszabb útja mintegy 20 kilométeres volt.
A NASA mérnökei egy olyan rendszert fejlesztenek, ami a tájékozódást és az internethasználatot is segítené a Hold felszínén.
A két űrnagyhatalom fő célpontja a Hold, amely ugródeszka lehet a Mars-utazáshoz. Az űrutazás úttörője, Oroszország lassan már csak a múlt dicsőségéből próbál megélni.
Az Európai Űrügynökség (ESA) plutónium helyett ameríciumból készítene akkumulátort, hogy olyan helyeken is legyen villamos energia, ahol nem lehet napelemekkel előállítani.
A külügyminiszter csak 2022-ben vastagon leutazta a Föld-Hold távolságot, ami egyes becslések szerint olyan 1,5–1,8 milliárd forint közpénzbe kerülhetett, ám hivatalos adatokat a minisztérium eddig még nem közölt.