Az űrkutatás új aranykorának történetét az USA és Kína írja, az oroszok leszálló ágban

A két űrnagyhatalom fő célpontja a Hold, amely ugródeszka lehet a Mars-utazáshoz. Az űrutazás úttörője, Oroszország lassan már csak a múlt dicsőségéből próbál megélni.

  • Nagy Gábor, Tóta W. Árpád Nagy Gábor, Tóta W. Árpád
Az űrkutatás új aranykorának történetét az USA és Kína írja, az oroszok leszálló ágban

Ember a Holdon

1969. július 20-án az amerikai Apollo-program legénységének két tagja, Neil Armstrong és Edwin "Buzz" Aldrin elsőként lépett a Holdra. Fél évszázad elteltével újra kiújult a verseny a Hold meghódításáért, de ezúttal már nagyobb a tét. Cikksorozatunkban áttekintjük a Hold-kutatás 50 éves történelmét és felvázoljuk az égitest kolonizálásának lehetséges forgatókönyveit.

Az aprólékos tervezés, a precíz végrehajtás és a vakszerencse szimbolikus eseményt eredményezett december 11-én. Ezen a napon landolt a Csendes-óceánban a csaknem egy hónappal korábban a floridai Kennedy Űrközpontból pályára bocsátott amerikai Orion űrhajó, amelynek a kilövését többször is el kellett halasztani.

Így a Holdat megkerülő útjáról napra pontosan fél évszázaddal az után érkezett vissza a Földre, hogy az Apollo–17 holdkompjáról az emberiség eddigi utolsó képviselőjeként égi kísérőnk talajára lépett az amerikai Gene Cernan és Harrison Schmitt.

Közvetítés az Orion útjáról: