Kimondottan a különféle online kapcsolódásra képes kütyüinket összefogó dolgok internetéhez biztosítana 5G-s hálózatot a Sateliot műholdja ott, ahol a földi mobilhálózatok nem elérhetőek. A tervek szerint egyszer majd 250 ilyen GroundBreaker fedné le a teljes Földet.
A magyarok többsége nem tart a gépek forradalmától, hiába a ChatGPT és a robottechnológia – sőt, még örülnek is a modern technológiának egy új felmérés szerint.
Megdőlt a tévhit, hogy csak egy új építésű lakást lehet "felokosítani".
Az Airbus még az idén megkezdi azoknak az A350-900-asoknak a tesztelését, amelyek tele lesznek az utasokat figyelő szenzorokkal. Az Airbus szerint ettől mindenkinek jobb lesz majd az utazása.
A Microsoft szakemberei szerint az orosz hackerek legalább 1400 hálózathoz akartak hozzáférni.
A kiberbiztonsági kutatóként dolgozó Denis Selianin nemrég szúrta ki azt a hibát, ami egy hálózati chipet irányító firmware-ben található meg, és amit kihasználva a hackerek észrevétlenül juthatnak be az eszközeinkbe.
Az V. kerület több parkolójába olyan szenzorokat telepítettek, amelyek egy applikációban folyamatosan mutatják, szabad-e az adott parkolóhely.
Az okoseszközök jóval gyorsabb elterjedését teszi lehetővé az az új mobilhálózat, melyet a teljes fővárost elsőként lefedve a Magyar Telekom aktivált.
Az internet megállíthatatlan terjedése az autózást is teljesen átformálja. A változások motorja az Internet of Things (IoT), vagyis a „Dolgok Internete”, és noha a forradalmi újításokra még várni kell pár évet, a jövő alakulását már ma is érzékelhetjük.
A Microsoft, a Google és a GE is ráhajtott a vezető szerepre az okosotthon-megoldások piacán. Az újdonságok terjedése elkerülhetetlen, ám ezzel új problémák is felszínre kerülnek – mondja Bőgel György, a CEU Business School tanára.
Az IoT térnyerése napról napra hangsúlyosabb, egyre több eszköz válik okossá és teszi élhetőbbé a hétköznapjainkat, egyes szakértők pedig egészen addig merészkedtek, hogy a következő ipari forradalmat tulajdonítják a technológiának. Ezek a számok is mutatják, hogy mit tartogat a következő 5-10 év a "Dolgok Internete" számára.
Nem túlzás kijelenteni, hogy az elmúlt évek egyik legnagyobb technológiai előrelépése az IoT megszületése. Az Internet of Things, avagy a „Dolgok Internete” szép lassan az élet minden területére beszivárog, a hétköznapoktól kezdve a cégek működésén át egészen a nagyvárosok igazgatásáig. De hogy is kezdődött az egész?
Egy strandtojás, amibe minden értéktárgyat bele lehet pakolni, okoskütyüs karkötő zárja, ha bizergálják, elkezd sípolni, mint egy riasztó – és GPS-nyomkövető is van benne, ha elszaladnának vele. Ja, és sírhelykereső applikációnak indult. A hajdani iWiW-vel nagyot gurító technológiai garázscég ma már több mint száz főt foglalkoztat, azonban azóta sem sikerült olyan emlékezeteset alkotniuk, mint a nagy sikerű közösségi oldal. Ez azonban most megváltozhat, legalábbis az elmúlt hetekben beharangozott mobilszéfjük prototípusát eddig világszinten lelkes érdeklődés fogadta, ami ráadásul egy égető problémára nyújt megoldást: mit csináljak az értéktárgyaimmal, ha a strandon csobbanni akarok?
A következő években a már most is erős sodrású digitális trendek még tovább izmosodnak, kiterjednek, és igen mélyen átalakítják az életünket. A prognózisok szerint 2020-ra több tízmilliárd eszköz fog a hálózatra kapcsolódni, s hatalmas adatforgalmat generálnak az egymás közötti kommunikációjukkal. Az emberek azonban ebből jelentős hasznot húzhatnak.
