Trump figyelmeztette Izraelt, hogy eszébe ne jusson újabb csapást mérni Iránra
Az amerikai elnök a tűzszünet állítólagos megsértése miatt indított izraeli vadászrepülők visszafordítását követeli a zsidó államtól.
Az amerikai elnök a tűzszünet állítólagos megsértése miatt indított izraeli vadászrepülők visszafordítását követeli a zsidó államtól.
„Közelebb vagyunk hozzád, mint a saját nyaki vénád. Vésd ezt a fejedbe” – mondták az izraeli titkosszolgálat ügynökei abban az akcióban, amely iráni katonai vezetők megfélemlítésére irányult.
Izrael vezetősége kemény válaszcsapásra szólította fel a hadsereget Teherán ellen. Irán viszont tagadja, hogy rakétákat lőttek ki a tűzszünet után.
Saját győzelemként tálalja a tűzszünetet Irán.
Már az iráni állami tévében is a tűzszünetről beszélnek, bár ott azt állítják, hogy Trump könyörgött érte.
Az izraeli hatóság szerint több rakéta is érkezett Irán irányából a várható tűzszünet előtti órákban.
Oroszország sorra veszti el szövetségeseit: Szíriából egyre inkább kiszorulnak, és az Irán elleni izraeli–amerikai fellépés is kényelmetlen helyzetbe hozza Moszkvát. Igaz, előnyökkel is jár Putyinék számára, ha elhúzódik a közel-keleti háború. Elemzők szerint az iráni külügyminiszter most zajló moszkvai tárgyalásain sem várható szenzáció.
A hétvégi amerikai csapás egyik célpontját ezúttal Izrael támadta.
A szállítás egyelőre zavartalan a szoroson keresztül, de a kereskedők továbbra is beárazzák a háborús kockázatokat.
J.D. Vance szerint Donald Trump a korábbi közel-keleti háborúkat indító elnökökkel szemben tudja, hogyan érje el Amerika nemzetbiztonsági céljait.
Majka szerint Donald Trump ahelyett, hogy ígéretének megfelelően véget vetne a háborúknak, csak eszkalálni tudja azokat.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint az izraeli-iráni háború hatásai el fogják érni Európát is, de Magyarország kedvezőbb helyzetben van.
Kiszámíthatatlan és katasztrofális következményekkel járhat a Közel-Keleten, de akár globálisan is, hogy az USA vasárnap hajnalban megtámadott három iráni nukleáris objektumot, először vetve be a bunkerromboló bombákat. Izrael örülhet, jobb esetben a konfliktus lezárulhat, de az iráni rezsimváltás nem valószínű. Rossz esetben a háború elhúzódhat és kiszélesedhet, attól függően, hogy mit lép a jelentősen meggyengült Irán.
Egyelőre nem világos, hogy a bombázások következtében szabadulhatott-e ki radioaktív anyag.
Izrael szerint az iráni Forradalmi Gárda állhat a háttérben és a szigeten lévő izraeliek lehettek a célpontjaik.
Ez az a fegyver, amely alkalmas lehet Irán nukleáris létesítményeinek megtámadására.
Két héten belül dönt ígérete szerint Donald Trump amerikai elnök, hogy az USA beszáll-e az Izrael által indított Irán elleni háborúba. A hívei megosztottak, s még sokakban élénken él, hogy 2003-ban hazugságokra alapozva támadták meg Irakot, ahol gyors győzelem helyett a kilenc évi kínlódás temérdek halottat, irdatlan költséget és egy terroristafészekké vált, szétesett országot eredményezett.
Megölték a Forradalmi Gárda két másik parancsnokát is, Behnam Csahrijarit és Aminpur Dzsudakit is.
A június 13-án indított nagyszabású offenzíva óta “értékelésünk szerint már legalább két-három évvel késleltettük annak lehetőségét, hogy (Irán) atombombával rendelkezzen” – mondta Gideon Szaár izraeli külügyminiszter a Bild című német lapnak adott interjújában.
Az izraeli hadsereg szombaton közölte, hogy az éjszaka folyamán csapást mért a dél-libanoni Nakura térségében az Irán-barát Hezbollah egyik állására.