Az Irán elleni háborúval tetőzve az elnyúló közel-keleti konfliktus alapvetően megváltoztatta az erőviszonyokat a térségben. De az iráni nukleáris program és a palesztinkérdés rendezetlensége továbbra is fenyegetést jelent, és még újragondolásra vár Izrael és az arab államok viszonya.
Feketébe öltözött hatalmas tömeg gyászolt szombaton Teherán központjában az izraeli támadásokban megölt katonai parancsnokok és atomtudósok búcsúszertartásán. Sokan a „mártírok” fényképeit tartották a kezükben, nemzeti és mozgalmi zászlókat lobogtattak, igyekeztek megérinteni a többtucatnyi koporsót, és a győzelem jelét mutatták az ujjaikkal.
Három hét után először Tel-Avivban is sokan az utcákra vonultak a szokásos szombati tüntetésre, amelyen a gázai háború lezárását és valamennyi élő és halott túsz hazahozatalát követelték.
Mintha látszólag nem történt volna semmi az utóbbi hetekben, holott az USA katonai, majd diplomáciai beavatkozásával a múlt héten lezárult 12 napos izraeli–iráni légi háború átrendezte Közel-Keletet.
Az egyik legfontosabb kérdés: mi lett az iráni nukleáris programmal? Donald Trump amerikai elnök a hétvégén megismételte, hogy az Éjféli pöröly fedőnevű akció keretében a három legfontosabb iráni nukleáris létesítményre ledobott bunkerromboló bombák megsemmisítették a célpontokat. De az amerikai hadsereg hírszerzésének első értékeléséből kiszivárgott részletek cáfolták őt. E szerint korántsem évekkel – ahogy Izrael is állította –, csak hónapokkal vetették vissza az iráni atombomba lehetséges elkészítését. Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) feje szombaton ugyancsak úgy értékelte, hogy Irán néhány hónap múlva újrakezdheti az urándúsítást.
Valószínű, hogy a három létesítmény – Fordo, Natanz és Iszfahán – súlyos károkat szenvedett, és jó ideig működésképtelenné vált. De nem tudni, mi lett 9 tonna dúsított uránnal, benne 400 kilogramm, 60 százalékos tisztaságú hasadóanyaggal. Ráadásul egyelőre azt is nehéz felmérni, hogy a háború mekkora kárt okozott Irán és az IAEA kapcsolatában, ami alááshatja a további együttműködést és a nemzetközi ellenőrzést.
Így vagy úgy, Izrael és Irán első háborúja, az iráni atomlétesítmények elleni első közvetlen amerikai támadás veszélyes „nukleáris bizonytalanságot” eredményezett – írta a Foreign Policy amerikai külpolitikai folyóirat. És ez akkor is igaz, ha a legjobb forgatókönyv szerint a károktól függetlenül Irán úgy dönt, hogy az atomprogramját nem újítja fel. A tudása és a szakértelme ugyanis megvan, az „alvó nukleáris képesség” bármikor feléleszthető, emiatt a nemzetközi közösségnek éveken át éberségre, figyelemre és erőforrásokra lesz szüksége.
Nem az Amazon-alapító Jeff Bezos múlt heti esküvője volt az első celebesemény Velencében, de még egyik sem váltott ki ekkora tiltakozást. A közel 50 millió dolláros nászünnep a mérhetetlen pazarláson túl a társadalmi érzéketlenség jelképévé is vált.
Magyar Péter sem hagyta szó nélkül.
