Nyaraljon izgalmasabban, mint Orbán Viktor a távoli horvát szigeten, delfinekkel és földalatti labirintussal
Bemutatjuk Lastovót, ahol nem csak a föld felett, hanem alatta is lehet túrázni.
Feketébe öltözött hatalmas tömeg gyászolt szombaton Teherán központjában az izraeli támadásokban megölt katonai parancsnokok és atomtudósok búcsúszertartásán. Sokan a „mártírok” fényképeit tartották a kezükben, nemzeti és mozgalmi zászlókat lobogtattak, igyekeztek megérinteni a többtucatnyi koporsót, és a győzelem jelét mutatták az ujjaikkal.
Három hét után először Tel-Avivban is sokan az utcákra vonultak a szokásos szombati tüntetésre, amelyen a gázai háború lezárását és valamennyi élő és halott túsz hazahozatalát követelték.
Mintha látszólag nem történt volna semmi az utóbbi hetekben, holott az USA katonai, majd diplomáciai beavatkozásával a múlt héten lezárult 12 napos izraeli–iráni légi háború átrendezte Közel-Keletet.
Az egyik legfontosabb kérdés: mi lett az iráni nukleáris programmal? Donald Trump amerikai elnök a hétvégén megismételte, hogy az Éjféli pöröly fedőnevű akció keretében a három legfontosabb iráni nukleáris létesítményre ledobott bunkerromboló bombák megsemmisítették a célpontokat. De az amerikai hadsereg hírszerzésének első értékeléséből kiszivárgott részletek cáfolták őt. E szerint korántsem évekkel – ahogy Izrael is állította –, csak hónapokkal vetették vissza az iráni atombomba lehetséges elkészítését. Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) feje szombaton ugyancsak úgy értékelte, hogy Irán néhány hónap múlva újrakezdheti az urándúsítást.
Valószínű, hogy a három létesítmény – Fordo, Natanz és Iszfahán – súlyos károkat szenvedett, és jó ideig működésképtelenné vált. De nem tudni, mi lett 9 tonna dúsított uránnal, benne 400 kilogramm, 60 százalékos tisztaságú hasadóanyaggal. Ráadásul egyelőre azt is nehéz felmérni, hogy a háború mekkora kárt okozott Irán és az IAEA kapcsolatában, ami alááshatja a további együttműködést és a nemzetközi ellenőrzést.
Így vagy úgy, Izrael és Irán első háborúja, az iráni atomlétesítmények elleni első közvetlen amerikai támadás veszélyes „nukleáris bizonytalanságot” eredményezett – írta a Foreign Policy amerikai külpolitikai folyóirat. És ez akkor is igaz, ha a legjobb forgatókönyv szerint a károktól függetlenül Irán úgy dönt, hogy az atomprogramját nem újítja fel. A tudása és a szakértelme ugyanis megvan, az „alvó nukleáris képesség” bármikor feléleszthető, emiatt a nemzetközi közösségnek éveken át éberségre, figyelemre és erőforrásokra lesz szüksége.
