Meginog Benjamin Netanjahu miniszterelnök pozíciója és az izraeli kormány stabilitása, miután a Jahadut Hatora (Tóra Zsidósága), egy kisebb ultraortodox párt bejelentette, hogy kilép a kormánykoalícióból. És ugyan a szerdai nap folyamán először még cáfolták, végül a Shas névre hallgató, másik vallási párt is úgy döntött, hogy távozik.
Jóllehet a Jahadut Hatora hét képviselőjének távozása önmagában nem rombolja Netanjahu parlamenti befolyását, a kormányzó pártoknak éppen hogy megmarad az egyszerű többsége a törvényhozásban. A 120 mandátumból már csupán 61 helyet foglalnak el a kormánykoalíció képviselői, ami pontosan 50 százalék plusz egy szavazatot jelent. A Jahadut Hatora tegnap késő délután jelentette be a döntést, amely 48 óra elteltével lép hatályba – írja a Times of Israel.
A Euronews már korábban felhívta rá a figyelmet, hogy a kormánykoalíció hasonló ideológiai vonalon mozgó, ultraortodox, szefárd zsidókat képviselő pártja, a Shas döntésére érdemes figyelni. Ugyanis ha a tizenegy parlamenti mandátummal rendelkező párt is búcsút int Netanjahunak, az leolvasztja a többségét a törvényhozásban.
Ez ma délután be is következett, miután a Shas bejelentette, hogy 11 képviselőjével kilép a koalícióból és lemondanak a miniszterei. A kiugrás kisebbségi kormányt hagy hátra Benjamin Netanjahunak, azonban a kormány nem fog összeomlani, mivel az ortodoxok nem akarnak új választást – írja az AP. Jelezték, hogy nem fognak dolgozni a kormány megbuktatásán, tehát nem támogatnak új választást előidéző bizalmatlansági indítványt, sőt, koalíción kívülről akár egyes törvényjavaslatokat is támogatnak.
A két ortodox zsidó párt kilépését kiváltó ok az ortodox zsidók sor- és hadkötelezettségének kérdése, mely majdnem a gázai konfliktus kirobbanása óta borzolja a kedélyeket az izraeli belpolitikában, mert társadalmilag is erősen vitatott kérdésről van szó. Az Izrael állam 1948-as megalapítása óta fennálló megállapodás értelmében az ultraortodoxok vallási okokból mentesülnek az általános és kötelező katonai szolgálat alól.
Ez változott meg egy éve, az izraeli legfelsőbb bíróság által szentesített jogszabállyal, mely felborítja mindezt, és lehetővé teszi a szolgálatot. A bíróság emellett arra is kötelezi az izraeli kormányt, hogy vonja meg a támogatást minden olyan vallási iskolától, vagyis jesivától, amelynek a diákjai nem vonulnak be katonának.
A bíróság szerint a vallási alapú mentesítés sérti az egyenjogúság elvét. Ráadásul az ország népességének körülbelül 15 százalékát kitevő ortodox zsidó közösségek egyben a legtermékenyebb társadalmi csoportok demográfiai szempontból. Jóval meghaladja az izraeli átlagot a termékenységi rátájuk.
Így a zajló fegyveres konfliktus miatt egyre nagyobb nyomás nehezedett a katonáskodó többségi társadalomra. A jogszabály elfogadása óta folyamatosan tüntetnek ellene, viszont fél éve már arról számolt be a sajtó, hogy már hétezer ultraortodox zsidót soroztak be. A HVG erről szóló tudósítása már kitért arra, hogy ez gondot okozhat a kormánykoalíció háza táján.
A Jahadut Hatora azóta kardoskodik egy kivételt előíró jogszabálymódos mellett, amit annak ellenére sem tudtak átnyomni, hogy Netanjahunak sem lenne feltétlenül ellenére, hiszen a kormánya rá van utalva a vallási pártokra, ám ezügyben a politikai palettához hasonlóan a koalíció is megosztott, a védelmi szektor pedig egyenesen ellenzi a kivételezést.
Közben Netanjahu szimbolikus üzenet jelleggel meglátogatta az IDF első ultraortodox zsidókból álló alakulatát, és próbált kiegyensúlyozott hangnemet megütni:
„Egyesítjük erőinket: védjük az országot, védjük a népet, és megőrizzük a Tóra világát.”
