Előretörtek az amerikai katolikusok között a konzervatívok, akik Donald Trumpot támogatják, de az igazi zászlóvivőjük J. D. Vance alelnök, aki az utolsó politikus, aki találkozott Ferenc pápával, pedig az egyházfő nem volt oda érte.
A vámháború bevezetésekor és felfüggesztésekor is parttalan beszédet mondott Donald Trump. Az amerikai elnökök nem mindig voltak jó szónokok, ösztönös tehetségével Ronald Reagan és Bill Clinton emelkedett ki a mezőnyből, de az amerikaiak először Roosevelt hangját ismerték meg.
Clint Hill ugrott fel az elnök limuzinjára, amikor Dallasban eldördült a lövés. 93 éves volt.
Donald Trump elnöki rendeletben intézkedett a John Fitzgerald Kennedy, Robert F. Kennedy és Martin Luther King elleni merényletek minden aktájának nyilvánossá tételéről csütörtökön.
Paul Landis könyve újranyithatja a vitát arról, hogy Lee Harvey Oswald magányos volt-e a Dealy Plazánál, vagy sem.
Anadir egy szibériai település és folyó Csukcsföldön, amely inkább a róla elnevezett, 61 éve a kubai rakétaválsághoz vezető hadműveletről ismert. A nukleáris armageddonnal fenyegető feszültségről ma is szivárognak ki egykor szigorúan titkos új részletek.
A Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban máig rengeteg teória és összeesküvés-elmélet kering, és ezeket valószínűleg az a dokumentum sem fogja eloszlatni, amit nemrég adtak ki. Sőt.
A Celestis nevű amerikai vállalat 240–480 millió kilométerre a Naptól állítana pályára egy, négy volt amerikai elnök maradványait őrző szerkezetet.
Joe Biden régi munkatársa a nemzetbiztonsági főtanácsadó Jake Sullivan, aki eminensként építette egyre magasabbra ívelő szakmai pályafutását.
Apróbb érdekességek még lappanghatnak a háttérben, és ha nem is a keményebb összeesküvés-elméletek forgatókönyveibe belesimulva, de felvetődhet egyes amerikai kormányszervek felelőssége is az amerikai elnök elleni gyilkos merényletben.
A Putyin atomfenyegetései miatt gyakran emlegetett kubai rakétaválság legsűrűbb napján három incidens is okot adhatott volna a harmadik világháború kitörésére. Ezt egy olyan amerikai engedménnyel is sikerült elkerülni, amit évtizedekig titkoltak.
Sokan vélték úgy az ötvenes-hatvanas években, hogy nincs esély elkerülni a termonukleáris világháborút, amelybe az emberiség java bele fog pusztulni. 1962-ben, a kubai válság idején állt ehhez legközelebb a világ. A hadseregek világszerte harckészültségben várták a kataklizmát. A magyar katonák heteken át rohamsisakban aludtak. Százmilliók olvasták napról napra elszorult torokkal a fejleményeket. A szovjet blokk sajtójából senki sem tudhatta meg, mitől volt a helyzet annyira vészterhes.
Több száz konteóhívő gyűlt össze Dallasban. Ezúttal már csak fény derül az igazságra!
Árverésre bocsátják John F. Kennedy leveleit, amelyeket évekkel Jacqueline Bouvierrel kötött házassága után írt svéd szerelméhez.
Ha vadnyugati történet lenne, egy végső tűzpárbajban mérkőznének meg az elnökségért Donald Trump és még mindig kitartó maroknyi republikánus szövetségesei a demokratákkal. De a politikai arénában is az alkotmányosság határait feszegető, elkeseredett küzdelmet hozhat Washingtonban január hatodik napja.
Európában is terjed az USA-ban lábra kapott QAnon. A tengerentúlon már a politika felső köreiben is megjelent, Trump elnök hazafiaknak nevezte tagjait. A QAnon-hívők körében is első számú ellenség az univerzális háttérhatalommá minősített Soros György.
1963 novemberében végzetes fejlövés érte John Fitzgerald Kennedyt, az USA 35. elnökét. A szakemberek nemrég elkészítették a kilőtt puskagolyók részletes, digitális mását.
Kegyeletsértő módon emlékeztek meg az indiai Mahátma Gandhi születésének 150. évfordulójáról a szélsőséges hindu nacionalisták: ellopták az egykori brit gyarmat függetlenségének atyjaként számon tartott politikus hamvait, fényképére pedig nagy betűkkel ráírták: áruló. „Bűne” az lehet, hogy küzdött a hinduk és a muszlimok közötti megbékélésért. Gandhi mellett számtalan olyan híresség van, akinek földi maradványai a bosszú, a kapzsiság, vagy éppen a múlt átértékelésének áldozatává váltak.
