Semmitmondó választ adott arra az NNK, hogy szigorítják-e a kínaiak beutazását a koronavírus miatt
Kína január 8-ától enyhíti utazási korlátozásait.
Kína január 8-ától enyhíti utazási korlátozásait.
Kína azt állítja, Senhszi tartományban a hálózatra kapcsolta a világ első, „természetes közvetlen hűtési” rendszerrel felszerelt szénerőművét. Az állami tulajdonú China Global Television Network beszámolója szerint mindez áttörést jelenthet a kínai erőművek hűtési technológiájában.
Az uniós tagországok egészségügyi miniszterei a hónap közepéig elemzik a helyzetet.
Az ázsiai országban sosem látott nehézségeket okoz az a koronavírus, amiről a nyugati országok szép lassan kezdtek megfeledkezni. Persze a kommunista állam szerint minden a legnagyobb rendben, és nincs semmi látnivaló, ám több okunk van kételkedni ebben, mintsem elhinni.
Kína a tervek szerint 2030-ban küldene űrhajóst a Holdra, egy szimulációban viszont már láthatjuk, miként kell ezt elképzelni.
A szakemberek szerint a Kínában jelenleg tomboló koronavírus-járvány márciusig-áprilisig is eltarthat, de a január 22-re eső kínai újév tovább fűtheti a pandémiát.
A kínai kormány szerint mindenből van elég, de „nyitottak az együttműködés erősítésére”.
Bill Nelson, a NASA igazgatója egy interjúban nemrég arról beszélt, hogy ha Kína küld hamarabb embert a Holdra, akkor azt is megakadályozhatja, hogy más országok űrhajósai is leszálljanak az égitesten.
Marokkó viszont január harmadikától kitilt minden Kínából érkezőt, teszteredménytől függetlenül is.
Utazási korlátozást december 29-én Olaszország sürgetett csak, szerdán azonban erről is dönthetnek.
A berlini Humboldt Egyetem professzora szerint mindinkább kirajzolódik, hogy a jövőben két rivális hatalmi tömb lesz a világon: az egyik oldalon az Egyesült Államokkal és az EU-val, a másik térfélen pedig Kínával és Oroszországgal.
A tavalyi év zuhanása után 2023-ban is hasonló trendre számítanak Kínában, és csak 2024-re várják a mobiltelefon-piac fellendülését.
Az USA, az EU és Kína gazdasága is lassul.
Mindössze három méterre húztak el egymástól a Dél-kínai tenger felett.
Kína viszont - 2020 márciusa óta először - most fogja teljesen újranyitni határait.
A tavaszra tervezett találkozóra vonatkozó javaslatra kettejük pénteki videós megbeszélése után csak az orosz fél emlékezett, a beszélgetés kínai átiratából ez valahogy kimaradt.
A kínai és észak-koreai fenyegetés, illetve az Ukrajna elleni orosz inváziót látván, Japán gyökeresen átalakította védelmi doktrínáját: megkétszerezi katonai költségvetését, megerősíti a légvédelmét, és felkészül a biztonságát fenyegető államok elleni ellencsapásokra.
Nincsenek pontos és megbízható adatok a Kínán "áthaladó" koronavírusjárványról, ezért a tudósok is csak találgatnak, milyen hatással lesz az a kínaiak százmillióira, a világgazdaságra és a világjárvány jövőjére nézve - írja a The New York Times.
Az amerikai járványügyi szakértők szerint az utazási korlátozások helyett több értelme volna a repterek szennyvizében mérni a víruskoncentrációt.
Mi vezetett el ahhoz, hogy nyugati szövetségeseivel szemben konfrontatív, a keleti rezsimekkel viszont simulékony és megengedő Magyarország? Mi mozgatja az orbáni külpolitikát, a keleti nyitást? Van-e egyáltalán értelme ez utóbbinak és mik Orbán Viktor ambíciói a világszínpadon? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keressük a választ 55 perces dokumentumfilmünkben, 14 egykori és jelenlegi politikust, valamint diplomatákat és elemzőket megszólaltatva Orbán Viktor külpolitikájáról.