850 000

– ez az a szám, ami vélhetően elég sok fejtörést fog okozni a jövőben a kínai politikusoknak. Ennyivel csökkent ugyanis az ázsiai ország lakossága 2022-ben, miután mindössze 9,56 millió gyermek született az egy évvel ezelőtti 10,62 millióhoz képest. Így jelenleg 1,411 milliárd lakosa van a Föld – jelenleg még – legnépesebb országának.

De nézzük meg közelebbről, hogy mit is jelent a mostani csökkenés:

• 1961 óta ez az első eset, hogy csökkent a lakosságszám,
• az ezer főre vetített 6,77 születés a Kínai Kommunista Párt 1949-es megalakulása óta a legalacsonyabb érték.

Mindezt úgy, hogy 1979-ben vezették be azt a családjogi törvényt, miszerint minden családnak csak egy gyereke lehet. Bár ezt a szigorú szabályozást később puhították, és bizonyos esetekben (falvakban élők, etnikai kisebbségekhez tartozók, mindkét szülő egyke) engedélyezték a második gyermek születését, végül csak 2015-ben törölték el teljes mértékben a szabályozást. Ekkortól már lehetett egy testvér is a családban, majd 2021-ben már a három gyereket is engedélyezték – sőt, ekkor már további ösztönzőket is elfogadtak, például a szülési szabadságot növelték, illetve különböző adókedvezményeket is kaptak a családok.

Egy férfi és egy gyermek sétál egy pekingi parkban 2023. január 11-én.

AFP / WANG ZHAO

Ha az indokot keressük a változtatás mögött, akkor elég ránézni a születésszámokra: 1963-ban még közel 30 millió kínai született, ami 1976-ra beesett 20 millió alá, és bár az 1980-as, 90-es években ismét láthattunk egy kis növekedést, az utóbbi éveben újabb drasztikus esést láthattunk, ami elvezetett a mostani számokhoz.

De miért csökken akkor mégis a lakosságszám?

Egyszerű lenne azt válaszolni, hogy a kínaiak egyszerűen hozzászoktak a kisebb családokhoz, a helyzet azonban nem ilyen egyszerű. A fő okot inkább az életszínvonal változásában kell keresni: a kínaiak az elmúlt években egyre jobb élethez szoktak hozzá (az ország GDP-je 2009-hez képest 2019-re közel háromszorosára emelkedett) és ezt az életszínvonalat a gyermekeik számára is biztosítani akarják.

Ehhez viszont pénz kell: bár az elmúlt években egyre magasabb lett az életszínvonal az országban, azért van még hova fejlődni. Sokatmondó adat például, hogy a Világbank statisztikái szerint Kína egy főre jutó GDP-je 2021-ben kevesebb, mint egyötöde volt az Egyesült Államokénak, az egy főre jutó kiigazított nettó nemzeti jövedelem pedig körülbelül egyhetede.

Márpedig a gyerek nevelése Kínában sem olcsó mulatság. Sőt. Egy, a Reuters által tavaly bemutatott tanulmány szerint ennek ára magasabb, mint az USA-ban vagy Japánban. A pontos adatokat a pekingi székhelyű YuWa Népességkutató Intézet közölte, e szerint 2019-ben az első gyermek 18 éves koráig tartó nevelése 485 ezer jüanba, azaz 76 629 dollárba, avagy mai árfolyamon mintegy 28 millió forintba kerül. Ez az összeg amúgy közel hétszerese az egy főre jutó GDP-nek, miközben az USA-ban 4,11-szerese, Japánban pedig 4,26-szorosa.

És itt csak az átlagról beszélünk, a kínai nagyvárosokban az összeg ennek több mint duplája is lehet. Ez pedig részben meg is magyarázza azt a jelenséget, hogy az egykepolitika feladásával miért csak a vidéki területen nőtt némileg a születésszám, a nagyvárosokban miért nem sikerült szinte semmilyen növekedést elérni. A magyarázat másik része, hogy vidéken sokkal inkább próbálják követni a hagyományos nagycsaládos modellt, míg a nagyvárosokban már inkább az egy szem gyermeknek akarnak minél biztosabb, jobb jövőt biztosítani. Márpedig ha születne egy testvér, akkor nem biztos, hogy meg tudnák adni azt gyermekeiknek, amit biztosítani szeretnének a számukra.

Látogatók a pekingi Tienanmen téren 2022. október 1-jén, a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 73. évfordulóján

MTI / EPA / Vu Hao

Mesterséges demográfia

Egyes számítások szerint mintegy 400 millió kínai gyerek nem született meg az elmúlt évtizedekben az egykepolitika miatt. Aki pedig megszületett, az többségében fiú: a kínai ugyanis hagyományosan férfiközpontú társadalom, így sok családban úgy vélték, ha már csak egy gyerek lehet, akkor az legyen fiú. Emiatt rengeteg rémtörténetet lehetett hallani az országból, melyek arról szóltak, hogyan szabadultak meg a családok a lányoktól. A végeredmény viszont egyértelmű lett: a világ más országaitól eltérően több a férfi, mint a nő az országban, egyedül a 60 év feletti korosztálynál van többségben a női nem.

A meg nem született gyermekek miatt pedig Kína talán mindenki másnál jobban szembesül az elöregedő társadalom veszélyével. Röviden: egyre kevesebb az a munkavállaló, akinek el kell tartania adóbefizetéseivel az egyre több nyugdíjast. Amíg 1990-ben a lakosság 5,63 százaléka volt 65 év feletti, mára közelíti a 15 százalékot. Ha pedig a 60 év felettieket nézzük, akkor ők már a teljes lakosság ötödét teszik ki.

A jövőkép pedig még rosszabb: a Világgazdasági Fórum tavaly közzétett elemzése szerint Kína munkaképes korú népessége 2014-ben érte el csúcspontját, azóta folyamatosan csökken, az évszázad végére pedig a csúcs harmadára zsugorodhat. A prognózis szerint 2080-ra több 65 év feletti lesz az országban, mint munkaképes korú. 2022-ben a lakosság 62 százaléka volt munkaképes korban, ami azt jelenti, hogy egyetlen év alatt fél százalékkal esett az arányuk. Az ENSZ pedig úgy számol, hogy 2050-re 109 millióval csökkenhet Kína lakossága, ami harmadával több, mint amennyit 2019-ben jósoltak.

És a valóság

Az igazán rossz hír, hogy a demográfiai probléma épp akkor zúdul Kínára, amikor az évtizedek óta nem látott gazdasági nehézségekkel küzd.

Földbe álló gazdasági növekedés, fenntarthatatlan eladósodottságtól lassuló ingatlanipar, gyengülő jüan, megugró infláció, Covid-lezárások, öregedő népesség, munkanélküli fiatalok – írtuk októberben, amikor összeszedtük a kínai gazdaságra váró nehézségeket. A felsorolásból jelen cikkben az utóbbi kettő a legfontosabb.

Kína megint szembemegy a világgal, de már nem sokáig teheti ezt meg

Egyre inkább úgy tűnik, hogy nem az újabb megválasztása lesz az igazi kihívás Hszi Csin-ping kínai elnök számára, hanem hogy helyrerázza országa gazdaságát, amely rég nem látott mennyiségű kihívással szembesült az elmúlt időszakban.

Az öregedő népességről már írtuk, és érdemes a munkanélküliségről is pár szót ejteni. A 16–24 évesek munkanélküliségi rátája a nyáron sosem látott magasságban, 19,9 százalékon állt, és nagyon azóta sem csökkent. Amikor pedig egy kínai szülő azt látja, hogy minden ötödik fiatal munkanélküli, akkor könnyen elképzelhető, hogy kétszer meggondolja, akar-e újabb gyermeket.

Márpedig a kínai cégek még mindig nehéz helyzetben vannak: a koronavírussal szembeni zéró tolerancia miatt volt, hogy tízmilliós metropoliszokat zártak egy-egy fertőzés miatt. Néha ez hetekre megtörtént, márpedig egy lezárt nagyvárosban működő cégnek ez óriási pofon, hiszen egyik pillanatról a másikra tűnt el a vevőköre. Így pedig sokan bezártak, elbocsátásokba kezdtek, vagy részmunkaidőben foglalkoztatták a dolgozóikat – természetesen jóval kisebb bérért.

És az újranyitás sem úgy sikerült, ahogy azt eltervezték: bár hivatalos közlések szerint minden a legnagyobb rendben – még azzal együtt is, hogy elismertek 60 ezer halottat –, a valóság mintha nem ezt mutatná.

Infúziót kapnak betegek egy sanghaji kórház folyosóján 2023. január 15-én. A kínai hatóságok által az előző nap közölt adatok szerint 2022. december 8. és 2023. január 12. között csaknem 60 ezer ember halt meg az új koronavírus járványa miatt Kínában.

MTI / EPA / Alex Plavevski

A fertőzések megugrása pedig azt okozta, hogy sokan inkább otthon maradtak, amivel gyorsan kiürültek a boltok és éttermek, de sok gyárban is le kellett állítani a termelést, mert túl sok lett a beteg munkatárs. Így nem is csoda, hogy decemberben ismét csökkent a kiskereskedelmi forgalom, immár harmadik hónapja egymás után. Egész évet nézve 0,2 százalékos volt a visszaesés, miközben egy évvel korábban még 12,5 százalékos növekedést mértek. Ez pedig ismét teremtett egy bizonytalan környezetet, ami nem segít abban, hogy a cégek minél több embert vegyenek fel, biztosítva a megélhetésüket. Sokatmondó adat, hogy a hivatalos kínai statisztikák szerint is 2021-ben 13,2 millió piaci szereplő – vállalkozások, egyéni vállalkozók – fejezte be végleg a tevékenységét. Márpedig a cégekre és az általuk alkalmazott tömegekre óriási szüksége lenne Kínának, amelynek a legnagyobb kihívása jelenleg az, hogy képes lesz-e áttérni a beruházásokra támaszkodó növekedésről a belső fogyasztásra.

Ennek érdekében Budapestről nézve elképesztő összeget költenek a nehéz helyzetbe került kis-és közepes cégek támogatására. Peking erre 1640 milliárd jüant, azaz mai árfolyamon mintegy 100 ezer milliárd forintot költene, miközben a magyar állam idén összesen számol 33,4 ezer milliárd kiadással.

A pénzre óriási szüksége van a gazdaságnak, amely a kínai vezetés által várt 5 százalék helyett mindössze 3 százalékkal nőtt. Bár ekkora növekedéssel sok nyugati ország elégedett lenne, Kína gazdasága az ennél jóval magasabb növekedési ütemre van kalibrálva, és nem mellesleg ez az utóbbi közel fél évszázad egyik legrosszabb gazdasági teljesítménye. És nem csak pénzzel segítenek: „Létrehozunk egy olyan rendszert, amely növeli a születési rátát, és csökkenti a terhesség és a szülés, a gyermeknevelés és az iskoláztatás költségeit" – mondta Hszi Csin-ping még októberben, amikor az újraválasztásáért „küzdött”.

Nem véletlenül, hiszen ahhoz, hogy Kína elérje azt, hogy pörgő gazdasága legyen, nemcsak működő cégekre, hanem sok fiatalra is szüksége van. Jelenleg egyik sincs meg.