Egy friss spanyol kutatás szerint a matematika és természettudományos teljesítményt növeli a rendszeres házi feladat, de csak akkor, ha nem túl sok. 60-70 percnél nem érdemes többet tanulni otthon.
Nem kellene rácsodálkoznunk, ha egy tanító néni nem ad fel a gyereknek házi feladatot, az oktatási eredményekben világelső finn és koreai gyerekeknek például alig kell otthon tanulniuk. Az egész napos iskola után már kifejezetten káros tovább terhelni a diákokat, akik így akár napi 9-11 órát is kénytelenek „dolgozni”. Magyarországon ráadásul leginkább a gyakoroltató feladatok divatosak, amik kevéssé hatékonyak. Van azonban olyan iskola is, ahol 20 éve nincs házi.
Elkeseredett, a magyar oktatás állapotát jól jellemző nyílt levélben utasította el egy gimnáziumi tanár, hogy forgassanak az iskolájában. Úgy véli, hazugság lenne az államtól függetlenül, sőt annak sokszor ellenére kiválóan működő projektet közoktatási sikerként beállítani.
Kilencéves általános iskola, szakgimnáziumok bevezetése, megszűnő hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok, a lengyel minta torz, és így nagyon veszélyes átvétele. A kormány újra gyökeres átalakításra készül, amivel gyakorlatilag az elmúlt év „oktatási sikertörténetének” elemeit – törvényeket, tanterveket, tankönyveket – dobhatjuk a kukába.
Szombaton írják a középiskolába készülő gyerekek a központi felvételi teszteket, két napja derült ki azonban, hogy jó néhányan hiába tanultak, nem jogosultak a felvételre. A helyzet egy decemberi törvénymódosítás miatt állt elő, most kétségbeesett szülők próbálnak valamit tenni a gyerekükért. Már ha egyáltalán tudnak a jogszabályváltozásról. Az oktatási szakértő szerint nem egyértelmű a törvényi tilalom. Cikkünk megjelenése után az EMMI arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy az idei felvételizőkre mégsem nem vonatkozik a szabályozás.
Tovább emelkednek a pedagógusbérek, racionalizálják a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) működését és biztonságos lesz jövő évben a köznevelési intézmények működése – erről Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár beszélt az MTI-nek adott évvégi interjúban, kiemelve: lesz elegendő férőhely a kötelező óvodáztatáshoz.
A tavalyi esztendőben is a panaszok jelentős hányada a köznevelés területéről érkezett az oktatási jogok biztosának hivatalához.
Nyílt levélben kéri az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete (AME) elnöksége a képviselőket, hogy ne fogadják el jelenlegi formájában a költségvetést. Abban ugyanis Balog Zoltán miniszter és Czuniyné államtikiár ígérete ellenére továbbra is az szerepel, hogy az alapítványi iskolák forrásait drasztikusan csökkentik.
A Nemzeti Pedagóguskar és 13 rangos gimnázium azt kéri, vonják vissza a költségvetésből a pedagógusok bérezését hátrányosan érintő elemeket.
Van az országban több olyan iskola is, ami dacolva az állandó reformokkal és antireformokkal saját kezébe vette a helyi oktatás megújítását. És a szülőkkel együtt képesek voltak valódi eredményeket elérni. E jó gyakorlatok bemutatásával indult el „A mi iskolánk” című kampány.
A pedagógusoknál is működik a normarontás, nem lehet büntetlenül sem rosszabb, sem jobb egy tanár az átlagnál – véli 30 év szakmai tapasztalat után Leiner Károly. A Zöld Béka tanár úrként fogalommá vált gyógypedagógus, tanító bejelentette, felhagy a valódi integrációt megvalósító kirándulásaival. Úgy véli, a folyamatos oktatási reformok egyre csak rontottak a magyar iskolán, de míg korábban egyedi problémákat tapasztalt, most már rendszerszintű problémákat lát. Interjú.
Ma is sikertörténetnek tartja Hoffmann Rózsa a Klik felállítását, az ennek ellenkezőjét sugalló RTL-interjút szerinte félreérthetően vágták össze. Azt ugyanakkor tényleg nem tartja jónak, hogy egy központból irányítsák az összes tankerületet. Nem támogatná azt sem, hogy a kormányhivatalokhoz kerüljön az iskolafenntartás. Szerinte nem jók az OECD adatai az oktatást érintő drasztikus pénzkivonásokról, és úgy véli, igenis jók az új tankönyvek. Interjú a volt köznevelési államtitkárral.
„Engem inkább a valóság érdekel és csak másodsorban, hogy ez a kormány, vagy az előző ehhez hogyan viszonyul” – hárította kérdésünket Pokorni Zoltán, miután egy vitán megint – igaz a korábbiaktól sokkal óvatosabban – kritizálta az Fidesz oktatáspolitikáját.
Több mint hatvanezren írták meg szombaton a középiskolai központi felvételiket. A feladatok nem érhették váratlanul a diákokat, de a szaktanárok szerint kicsit azért nehezítettek a kérdéseken. A tesztek nyilvánosak, bárki kipróbálhatja, 45-45 perc alatt mire jut a magyarral és a matekkal.
Mintegy 6 százalékkal csökkent a nappali rendszerű középfokú oktatásban részt vevők száma az idei tanévben az előzőhöz képest - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Statisztikai tükör című kiadványából. Ugyanakkor több általános iskolás van.
"Mentse ki a gyerekét, ha teheti" – ajánlotta Vekerdy Tamás pszichológus annak, akinek gyereke nem tud alkalmazkodni az iskolai elvárásokhoz. De működik-e ez a recept? A hvg.hu-nak a francia André Stern mesélt tapasztalatairól, aki író, újságíró, gitárművész, színházvezető, hangszerkészítő, de soha semmilyen iskolába nem járt. Miért káros a versengés? Mit szól ehhez az agykutatás? Az iskolák valóban PISA-tesztelt paradicsomokat és uborkákat termesztenek?
A köznevelési államtitkárság valamint az alapítványi és magániskolák képviselője között történt tárgyalásoknak megfelelően jövőre is fennmarad a jelenlegi 100 százalékos átlagbér alapú támogatás a magánfenntartású iskoláknál - közölte az államtitkárság hétfőn az MTI-vel.
Egyre több szülő menekíti ki az uniformizált iskolarendszerből a gyerekét. Ennek egyik módja, hogy valamilyen alternatív iskolát keres a család, de rohamosan nő azon gyerekek száma is, akik egyáltalán nem járnak be az intézményekbe: otthon sajátítják el az előírt tananyagot. Az otthon tanulók után az állam nem fizet egy vasat sem, az ezt az utat választó szülők nagy felelősséget vállalnak, de meggyőződésük, hogy a választékból ez a legjobb a gyereküknek. A magántanulói jogviszonyt a rendszer arra is használja, hogy megszabaduljon a problémás diákoktól.
Tiltakozó felhívást tett közzé három civil szervezet a gyógypedagógiai asszisztensek fizetéscsökkentése miatt.
Szeptembertől jóval kevesebb fizetést kapnak az érzékszervi fogyatékkal élő gyerekekkel foglalkozó gyógypedagógiai asszisztensek. Vannak, akiknek 20 százalékkal csökken a bérük, így létminimum alatt foglalkoztatja őket az állam. Egy kormányrendeletben ugyanis elvettek tőlük bizonyos pótlékokat, a bércsökkentés miatt pedig egyre többen mondanak fel. A problémára a Klik egyelőre nem reagált érdemben.
