Az oktatási jogok biztosának hivatalához érkezett 1678 ügyből 1066 érkezett a köznevelés területéről, 473 a felsőoktatásról, 70 a szakképzésről és 77 egyéb területről. A panaszok közül 725 jelzés érkezett tanulóktól, 511 szülőktől, 201 pedagógusoktól, intézményvezetőktől, 120 oktatási szereplők közösségétől és 8 fenntartóktól.

A biztos a 112 oldalas beszámolójában kiemelte: a érkezett panaszok tükrében elmondható, hogy az intézményvezetők maguk is nagyon komoly jogsértésnek tartják a testi fenyítést. Jelezte: a bántalmazó magatartás a köznevelési intézményekben leggyakrabban a tanulók közötti konfliktusok során alakul ki. A köznevelési törvény rendelkezései alapján a tanulók közötti bántalmazás a tanuló kötelességszegésének minősül, az intézmény feladata ilyen esetben a kötelességszegés kivizsgálása, a megfelelő fegyelmezési eszköz megállapítása. Aáry-Tamás Lajos hangsúlyozta: az emberi méltósághoz való jog mindenkit - így az oktatás valamennyi szereplőjét - megillető alkotmányos alapjog, amely alapján többek között tilos a tanulók testi és lelki bántalmazása, megalázó büntetésben való részesítése.

Egy pedagógus érdeklődött azzal kapcsolatban, hogy előírhatja-e egy intézmény házirendje a külső megjelenésre vonatkozó szabályokat. A biztos rögzíti: azok a külső megjelenésre, öltözködésre vonatkozó iskolai előírások jogszerűek, amelyek a tanuló testi épségét kívánják megőrizni. Ilyen előírás lehet például, hogy bizonyos ékszerek nem hordhatók testnevelés órán, mert balesetveszélyesek; vagy az az előírás, hogy műhelygyakorlatokon védőöltözetet kell használni. Szakképzés során a munkavédelmi, illetve higiéniai előírások betartatása is jogszerű, hiszen ezek a szabályok nem is csak a tanulókra vonatkoznak, hanem mindenkire, aki az adott jellegű tevékenységgel foglalkozik. Jogszerűek továbbá azok az előírások is, amelyek nem feltétlenül a testi épséget, hanem a tanuló ruháját hivatottak védeni, ezek sok esetben nem is különíthetők el a balesetvédelmi előírásoktól - közölte.

Nem jogszerű az az előírás, amely csak azért ír elő a külső megjelenésre, öltözködésre vonatkozó szabályokat, hogy ezzel "egyneműsítse" a tanulókat, hiszen nincs olyan törvényes cél, amely ezt megkövetelné - mutatott rá, hozzátéve: szintén jogszerűtlen, ha az öltözködési szabályoknak mögöttes fegyelmezési célja van.