Annyira gyorsan nőnek az élelmiszerárak, hogy a német Aldi és Lidl már meg sem próbálja követni őket katalógusában
Mire kinyomtatnák, már el is évülne, így inkább csak annyit írnak oda a termékekhez, hogy napi ármeghatározás lesz érvényben.
Mire kinyomtatnák, már el is évülne, így inkább csak annyit írnak oda a termékekhez, hogy napi ármeghatározás lesz érvényben.
A Lidl Magyarország 30,1 millió magyar palackos bort értékesített a kül- és belpiacokon tavaly, 1,6 millió palackkal többet, mint egy évvel korábban.
"A magyar-német gazdasági együttműködés sikertörténet, amelynek fontos új fejezetét írjuk" – mondta a külügyminiszter, amikor átadta a német cég negyedik nagy logisztikai központját. Kormánya mindeközben régóta harcol, hogy magyar erőfölény legyen a kiskereskedelemben.
Néhány élelmiszerláncnál már lehet számolni, milyen szintre viszik vissza az élelmiszerek árát.
A G7 szerint az élelmiszerinfláció jelensége már régóta nem számít meglepetésnek.
Első ránézésre érthetetlen, kinek hoz hasznot az élelmiszer-beszolgáltatást is előíró és a kiskereskedelmi láncokat tovább sarcoló új törvény. Raskó György agrárközgazdász, volt államtitkár meredek állitásokat fogalmaz meg Bárdos András kérdéseire: teljes átverés, primitív kampányeszköz, amely a krumpliosztogatást is kiváltja majd.
Újból előtérbe került a vita, amely arról szól, miért a külföldi áruházláncoknál költik el a pénzüket a magyarok, és ott miért külföldi árukat tesznek a kosarukba. A kormány az elmúlt 11 évben számtalanszor ment neki a multicégeknek, ennek hatására egyre nő is ezeknél a hazai termékek aránya, ám ennek van egy komoly korlátja.
Az OTP-vezér Csányi arról is beszélt egy nagyinterjúban, hogy azokat a szurkolókat, akik nagy büntetéseket hoznak a szövetség nyakára, örökre ki fogják tiltani a focipályákról.
Több tippet is ad az áruházlánc, amivel a vásárlók ki tudják szúrni a kamuposztokat.
Az ottani Lidlökben nem először szabadultak el az indulatok.
A cégek egyelőre kivárnak a döntéssel, hogy kötelezővé tegyék az oltást. A Richternél bevezették, a Molnál és az OTP-nél még egyeztetnek, míg az Egisnél és a TEVA-nál, nem kérik.
Az eset szerdán egy privigyei Lidl bevásárlóközpontban történt. A maszkellenes csoport tagjai elállták a pénztárakat és nem fizettek a helyben elfogyasztott ételekért. Mindezt maszk nélkül tették, így az alkalmazottaknak a rendőröket is riasztaniuk kellett.
Vannak ugyan olcsóbb termékek, de milyen az összkép? És ha a fizetésekkel vetjük össze?
Az ügy előzménye, hogy egy raktáros felakasztotta magát, egy vezető pedig olyannyira nem bírta a rá nehezedő nyomást, hogy összeomlott.
A Lidl jóval magasabb nettó árbevételt ért el tavaly, mint a Tesco.
Egy gép meghibásodása miatt kerülhetett fémszennyeződés a Brumi mortadellába.
138 milliárd forinttal növelte 2020-ban a Lidl a bevételét, így a napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek listájának élére került. Az eddig első helyezett Tescót a Spar is megelőzte.
A Schwartz csoport a hulladék- és vízgazdálkodással foglalkozó Suez érdekeltségeiből vásárolt, több európai országban is.
Amerikában készpénzzel ösztönözte a vezetés oltásra a dolgozókat, most Németországban bónusszal kísérletezik egy szupermarketlánc – írja a Deutsche Welle.