A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által július 12-én kiírt pályázat társasházak energiahatékonysági felújítására, fűtéskorszerűsítésére és a megújuló energiaforrás-felhasználásuk növelésére szolgál.  A rendelkezésre álló támogatási keret azonban mindössze 830 millió Ft, ami félmillió lakásonkénti támogatási értékkel számolva mintegy másfél ezer lakás felújítására elegendő 50-60 százalékos utófinanszírozásos állami támogatással. 

Nem ezt ígérték

Az augusztus közepétől beadható pályázatokkal kapcsolatban az Energiaklub felmérései azt mutatják, hogy miközben nagyjából 1 millió magyar háztartás tervez energiahatékonysági felújítást, ezeknek alig 0,04 százaléka részesülhet támogatásban ezzel a pályázattal.  Vagyis: ha minden évben csak ennyi forrás jut a lakossági energiahatékonysági beruházásokra, akkor 660 évig tartana, amíg minden ma felújításra váró lakásra sor kerül. Ez nyilván való nonszensz.

 „A kiírásra szánt összeg elenyésző az emberek által remélt összegekhez képest. Milliók számítanak a felújítási állami támogatásokra, és éppen ezek reményében sokszor kivárnak a beruházásokkal. Ha a Kormány tényleg csak ennyi pénzt szán a lakossági beruházások támogatására, jó lenne előre közölni az emberekkel hogy a támogatásban bízók 99,96 százaléka az idén sem kap egy fillért sem” – nyilatkozta Bart István a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Kft. (MEHI) ügyvezető igazgatója.

Ez is már csak emlék...

Fazekas István

A hiányzó forrásokat hatékonyan egészíthetné ki az idei költségvetésben 5,2 milliárd forinttal szereplő Zöldgazdaság-finanszírozási Rendszer (ZFR), amelyet az éghajlatváltozás elleni harc – így például az energiahatékonysági beruházások – finanszírozására kell fordítani. A ZFR-rel kapcsolatban az NFM még 2013 februárjában azt a tájékoztatást adta, hogy az arról szóló jogszabály elkészítése folyamatban van, de azóta erre még nem került sor. 

Hiába van kidolgozott program?

A támogatott felújítások száma tovább bővíthető lenne, ha a forrásokat nem vissza nem térítendő támogatások formájában biztosítanák, hanem létrehoznák a Nemzeti Energiahatékonysági Alapot, amelybe magyar állami források mellett uniós és banki forrásokat is be lehetne vonni. Az alap kedvezményes önrész nélküli hiteleket nyújthatna a lakossági energiahatékonysági felújításokra. Ilyen alap Szlovákiában, Bulgáriában és a balti államokban már évek óta működik.