A MEHI legfrissebb számításai szerint 25 százalékkal hízott a kormány karbonforint vagyona. Az eddig számolt 265 milliárd forint helyett 328 milliárdra számíthat a kormány 2013-2020 között az Euróapai Unió széndioxid kibocsátás-kereskedelmi rendszerében lebonyolítható árverésekből.Az értéknövekedés a nemzetközi karbonpiacon az utóbbi időben lezajlott kvóta-áremelkedésnek köszönhető. A várható éves bevétel 33 milliárdról mintegy 41 milliárdra nő. A források felét az éghajlatváltozás elleni harc céljaira kell fordítani.

A gazdaságfejlesztési, munkahelyteremtési szempontból leghatékonyabb felhasználás a MEHI szerint az épület-energiahatékonysági beruházások támogatása. Az árverési bevételek felhasználása jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium illetékességé betartozik, de az NFM egyelőre nem nyilatkozott arról, hogyan kívánja felhasználni ezeket a forrásokat.

Stephen Bulger Gallery jóvoltából

A fenti bevételeken felül a 2008-2012-es kibocsátás-kereskedelmiidőszakból visszamaradt, a cégeknek ki nem osztott kvóták árverezéséből továbbitöbb mint 21 milliárd Ft-nyi bevételre számíthat a kormány még 2013 áprilisa előtt.  Eddig az időpontig mindenképpen értékesíteni kell ezeket a kvótákat, mert a vonatkozó uniós irányelv szerint a kereskedési időszak végén az állam kezében maradó kvótákat törlik. Ezt a 21 milliárd forintot azonban nem köti felhasználási kényszer.

A MEHI álláspontja szerint a karbonforintok elköltésének legcélszerűbb módja, ha azokat a hazai épületek energiahatékonyságának fejlesztésébe fektetnénk be. 2012 júniusában az Intézet részletes szakmai javaslatot tett a karbonforintok felhasználására  E javaslat szerint a karbonforintok éghajlatvédelmi célokra fordítandó részének majd ötödét környezetbarát buszok vásárlására fordíthatnánk. A többiből pedig elsősorban egy új beruházás-finanszírozó eszközt, az ún. Nemzeti Felújítási Alapot hoznának létre, ami összefogná az épület-felújításokra fordítható karbonforintokat, állami és piaci forrásokat, és megszervezné azok támogatás és hitel formájában történő kihelyezését lakóépületekre és középületekre egyaránt.

Bart István, a MEHI vezetője szerint a kormánynak fontos volna azt szem előtt tartania, hogy miközben deklarálta, hogy prioritásként kívánja kezelni az energiahatékonyaság növelésének kérdését, a piacnak és a beruházóknak tervezhetőségre és beruházás-biztonságra is van szüksége. Ezért Bart István szerint szükséges volna az e célra fordítható pénzek elköltséről a költségvetésben rendelkezni.