Noha 2030-ra az EU az 1990-es értékekehez képest 30 százalékos energiamegtakarítást ajánl a tagországoknak – és a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) szerint ez olyannyira visszafogott elvárás, hogy racionálisan a 40 százalékos cél is teljesíthető volna – hazánk e tekintetben évek óta hátrafelé menetel.

Hiába, hogy az energiahatékonyság éppen az a terület, ahol nagyot tudnánk villantani, és sok a kiaknázható potenciál, mert jelenleg Magyarországon késik még a 2012-es Energiahatékonysági Irányelv hazai átültetése is, egyelőre nem látni semmit a tavaly decemberben megígért Panel III. programból, és több mint egy éve csak várni lehet az ugyancsak beígért Épületenergetikai Stratégiára. Ráadásul nincsenek olyan kedvezményes hitelprogramok a lakossági energiahatékonyság támogatására, mint például Szlovákiában vagy a Baltikumban. Pedig az ország energiafogyasztásának 40 százaléka a lakásokhoz kötődik, és a rezsi továbbra is nagy terhet jelent sok háztartásnak.

Egyelőre csak nézünk ki az ablakon...

MTI / Koszticsák Szilárd

Az energiahatékonyság javításának számos járulékos haszna is van: sok munkahelyet teremt, javítja a költségvetés helyzetét. A kis fogyasztású lakások kényelmesebbek, értékesebbek.

Az Európai Bizottság minap nyilvánosságra hozott Energiahatékonysági Közleménye 2030-ra 30 százalékos EU-szintű energia-megtakarítási cél kitűzését javasolja, amit ha elfogadnak, akkor az EU az energiahatékonyság terén is számon kérheti majd a tagállamok teljesítményét.  Az új cél kialakítását tavasszal határozták el, miután az ukrán válság egyértelművé tette, az EU túlságosan ki van szolgáltatva az orosz gázimportnak, és ezen nagymértékben segíthet az energiahatékonyság EU-szintű növelése.