Maradt az alapkamat, miközben más fronton folytatta az óvatos normalizációt a Magyar Nemzeti Bank júniusban. A monetáris tanács érdemi csökkenést vár az inflációnál az év második felében, amit részben a kereslet csökkenése magyaráz. A legújabb makrogazdasági előrejelzése alapján a célérték így is csak 2025-ben érhető el, miközben az idei növekedési kilátásokat ugyanazok a bizonytalanságok övezik, mint márciusban.
A jegybanknak idén akkora vesztesége lesz, amiből kijönne Paks II. fele.
Tartotta magát májusi iránymutatásához a Monetáris Tanács, az alapkamat maradt, újabb apró lépés kíséretében, ami idővel kezelhető szintekre vezetné az inflációt és a kamatköltségeket is. A jegybank a főbb makrogazdasági várakozásairól is tájékoztatást ad, megjelennek a júniusi Inflációs jelentés sarokszámai is.
Péntektől ingyenesen látogatható a Széll Kálmán tér fölé magasodó palota tetején kialakított kilátó, ahonnan pazar látvány tárul elénk az egykori Moszkva térre és tovább, a főváros északkeleti területei felé. Bár a csodaszarvast és a budai részt csak a jegybanki bennfentesek csodálhatják meg madártávlatból, az biztos, hogy egy új szelfizőhellyel bővült a város.
Nagy Márton alapvető váltást javasol a jegybank működésében, mivel úgy látja, elérhetetlen záros időn belül az MNB középtávú inflációs célja, a szigor viszont visszafogja a gazdasági növekedést. Az ötlet sok problémát felvet, és ugyan a jegybank hivatalosan nem kommentálta a gazdaságfejlesztési tárca irányából érkező ötletet, aligha örülnek neki.
Avagy miért ne írjuk rá a PIN-kódot a bankkártya hátuljára, és miért ne adjuk meg ismeretleneknek banki belépési azonosítónkat.
Minden korábbinál nagyobb árfolyamnyereséget ért el tavaly az MNB. Ám a rekordméretű kamatveszteség azt is meghaladta, így eddig soha nem látott mínuszokat szenvedett el az intézmény.
A bizonytalan gazdasági kilátások közepette sem a lakosság, sem a vállalatok nem tülekednek hitelért, de a rossz adósok száma nem nőtt drámaian – eddig. A folyamatok nem jó irányba mutatnak.
Hiába nyert nagyot a forint gyengülésén a jegybank tavaly, a brutális kamatkiadások miatt 402 milliárd forint veszteséggel zárt. Idén a veszteség még nagyobb lehet, a jegybank saját tőkéje szinte biztosan negatívba fordul. A kormánynak veszteségtérítést kellene fizetnie, de nagyon úgy tűnik, hogy ezt meg akarja spórolni.
Érkeznek az első részletek a 2024-es költségvetésről; óvatosan, de elkezdte az MNB a kamatcsökkentéseket, alkatrészproblémák miatt vannak bajban a légitársaságok. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Hogyan függ össze az infláció, a kamatok, az árfolyamok és a gazdasági növekedés - és milyen szálakat húzogat a kormány és a jegybank, hogy nekünk jobb legyen? Egyáltalán, azért húzogatják? Mi van a jövő évi költségvetésben? Mi az a stagfláció és mikortól indulhat újra a hitelezés? Közéleti podcastunk legfrissebb adásában közérthetően magyaráztunk el mindent az elmúlt hetek sűrű gazdasági eseményeivel kapcsolatban.
Gyorsan megrángatták a forintot, de végeredményben nagy változás nem volt.
Első lépésben 18-ról 17 százalékra csökkenti az irányadó kamatot a jegybank. Az alapkamat csökkentése nincs terítéken, az infláció közellenség.
Az alapkamathoz nem nyúlt az MNB, a kamatfolyosó tetejét viszont lejjebb vitte. Az igazi bejelentést Matolcsy György jegybankelnök teheti meg, aki délután háromkor számol be a Monetáris Tanács üléséről.
Vagy már keddi kamatdöntő ülésén, vagy egy hónap múlva kezdheti el lejjebb vinni az MNB az irányadó kamatot. A hét hónapban, amíg 18 százalékos volt, a hitelezés visszaesett, a GDP csökkent, de a forintárfolyam sokkal jobb lett az akkorinál, és lassan az infláció is csökkenni kezdett. Most a feladat úgy beindítani a hitelezést, hogy közben a forint se zuhanjon meg, és az infláció se gyorsuljon vissza.
A lakáspiaci adásvételek száma 43 százalékkal esett vissza, az ingatlanhitelezés szinte állóra fékezett, az árak pedig egy ideig csökkentek, de lehet, hogy hamarosan újra felfelé indulnak – derül ki a Magyar Nemzeti Bank lakáspiaci jelentéséből.
Egy friss jegybanki rendelet alapján július elsejétől szigorodnak a hitelekre vonatkozó hitelfedezeti és jövedelemterhelési szabályok. Kiket és hogyan érint a változás?
Azt még nem tudja a jegybank számszerűsíteni, hogy milyen hatása lesz az árstop meghosszabbításának.
Az irányadó kamat csökkentése még nem kerülhet szóba, de annyival már sikerült mérsékelni a kockázatokat, hogy a kamatfolyosó szűkítése elkezdődhet – mondta az MNB alelnöke.
A boltok nagy akciói egyelőre annyira jók, hogy a nem akciós termékek drágulása kevésbé látszik tőlük; az MNB belengette, hogy akár stagnálhat is idén a magyar gazdaság; különösebb eredmény nélkül vagyunk túl a március 31-i határidőn, amit a kormány maga vállalt az EU-pénzek feltételeinek teljesítésére. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
