Hiába nyert nagyot a forint gyengülésén a jegybank tavaly, a brutális kamatkiadások miatt 402 milliárd forint veszteséggel zárt. Idén a veszteség még nagyobb lehet, a jegybank saját tőkéje szinte biztosan negatívba fordul. A kormánynak veszteségtérítést kellene fizetnie, de nagyon úgy tűnik, hogy ezt meg akarja spórolni.
Érkeznek az első részletek a 2024-es költségvetésről; óvatosan, de elkezdte az MNB a kamatcsökkentéseket, alkatrészproblémák miatt vannak bajban a légitársaságok. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Hogyan függ össze az infláció, a kamatok, az árfolyamok és a gazdasági növekedés - és milyen szálakat húzogat a kormány és a jegybank, hogy nekünk jobb legyen? Egyáltalán, azért húzogatják? Mi van a jövő évi költségvetésben? Mi az a stagfláció és mikortól indulhat újra a hitelezés? Közéleti podcastunk legfrissebb adásában közérthetően magyaráztunk el mindent az elmúlt hetek sűrű gazdasági eseményeivel kapcsolatban.
Gyorsan megrángatták a forintot, de végeredményben nagy változás nem volt.
Első lépésben 18-ról 17 százalékra csökkenti az irányadó kamatot a jegybank. Az alapkamat csökkentése nincs terítéken, az infláció közellenség.
Az alapkamathoz nem nyúlt az MNB, a kamatfolyosó tetejét viszont lejjebb vitte. Az igazi bejelentést Matolcsy György jegybankelnök teheti meg, aki délután háromkor számol be a Monetáris Tanács üléséről.
Vagy már keddi kamatdöntő ülésén, vagy egy hónap múlva kezdheti el lejjebb vinni az MNB az irányadó kamatot. A hét hónapban, amíg 18 százalékos volt, a hitelezés visszaesett, a GDP csökkent, de a forintárfolyam sokkal jobb lett az akkorinál, és lassan az infláció is csökkenni kezdett. Most a feladat úgy beindítani a hitelezést, hogy közben a forint se zuhanjon meg, és az infláció se gyorsuljon vissza.
A lakáspiaci adásvételek száma 43 százalékkal esett vissza, az ingatlanhitelezés szinte állóra fékezett, az árak pedig egy ideig csökkentek, de lehet, hogy hamarosan újra felfelé indulnak – derül ki a Magyar Nemzeti Bank lakáspiaci jelentéséből.
Egy friss jegybanki rendelet alapján július elsejétől szigorodnak a hitelekre vonatkozó hitelfedezeti és jövedelemterhelési szabályok. Kiket és hogyan érint a változás?
Azt még nem tudja a jegybank számszerűsíteni, hogy milyen hatása lesz az árstop meghosszabbításának.
Az irányadó kamat csökkentése még nem kerülhet szóba, de annyival már sikerült mérsékelni a kockázatokat, hogy a kamatfolyosó szűkítése elkezdődhet – mondta az MNB alelnöke.
A boltok nagy akciói egyelőre annyira jók, hogy a nem akciós termékek drágulása kevésbé látszik tőlük; az MNB belengette, hogy akár stagnálhat is idén a magyar gazdaság; különösebb eredmény nélkül vagyunk túl a március 31-i határidőn, amit a kormány maga vállalt az EU-pénzek feltételeinek teljesítésére. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Fenntartja a magas alapkamatot a monetáris tanács, a gazdaságfejlesztési tárca azonban ott lazít a szigoron, ahol csak tud. A jegybank elnöke továbbra is hevesen bírálja a kormányt, a kamatról döntő testület viszont két olyan tagot kap, akik hangsúlyozták, hogy Matolcsy György nem a főnökük.
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke ezzel együtt erre a nehéz feladatra vállalkozik. A jegybank nem változtatott rendes havi kamatdöntésén az alapkamaton, és a mostani fájdalmas infláció mérséklődésével is legfeljebb az év második felében számol.
Már több mint 4 forintot erősödött reggeli értékéhez képest.
Márciusi rendes kamatdöntő ülésén nem nyúlt hozzá az alapvető feltételekhez a Magyar Nemzeti Bank, maradt a 13 százalékos alapkamat is. A legutóbbi – februári – inflációs adat is meghaladta a 25 százalékot, a forint hangulatától függően néha megugorja a 400-at az euróval szemben, úgyhogy az MNB nincs könnyű helyzetben árstabiltási mandátuma teljesítésében.
Délután közli kamatdöntő ülésének eredményét és új gazdasági prognózisa fő számait is a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.
Egyikük már kedden is dönthet arról, hogy fenn kell-e tartani az igen magas, 13 százalékos alapkamatot.
A svájci Credit Suisse és az amerikai Silicon Valley Bank megroppanása után hivatalos hazai források sietősen megjegyezték, hogy a magyar bankrendszer és a gazdaság kiváló egészségnek örvend, ám a helyzet, egyebek közt a történéseknek a forintra gyakorolt hatása, nem éppen ezt mutatja. Nem meglepő módon a befektetők sem nyugodtak.
Kétszázmillióba került az ágaskodó ősmagyar szimbólum, de pluszkiadást jelent, hogy egy őrhelyet telepítettek mellé, ahol egy biztonsági őr folyamatosan vigyázza a műalkotást. Hogy ez mennyibe kerül, azt hiába kérdeztük.
