402 milliárd forint veszteséggel zárta a 2022-es évet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) - derül ki a jegybank friss beszámolójából. Ekkora éves vesztesége még soha nem volt a magyar jegybanknak.

Ilyen kamatok mellett nem meglepő

A brutális veszteséget a kamatkiadások okozták,

a forintban elszámolt kamatkiadások 1,2 ezermilliárd forintra rúgtak tavaly

- 2021-ben az összeg csak 207 milliárd forint volt. A deviza elszámolású kamatkiadások összege 381 milliárd forint volt - 2021-ben csak 207 milliárd forint. Ezzel szemben a kamatbevételek alig nőttek a megelőző évhez képest, forint eszközökön 137 milliárdról 221 milliárdra, a deviza eszközökön 204 milliárdról 287 milliárdra.

A brutális kamatveszteség nem meglepő, a jegybank tavaly kamatemelési ciklusban volt, az alapkamatot szeptemberben 13 százalékra emelte, októberben pedig az egynapos betéti eszköz élesítésével 18 százalékos irányadó kamatot vezetett be. Vagyis a jegybank ekkora (éves) kamatokat fizetett az után a több ezer milliárd forint után, amit a bankrendszer tagjai kötelező tartalékként, illetve a fölös likviditás lekötése érdekében a betéti eszközökben a jegybankban parkoltatott.

Az MNB eredményét a forint árfolyamának 2022-ben, különösen ősszel bemutatott mélyrepülése szépítette.

A deviza-árfolyamváltozásokon a jegybanknak 806 milliárd forint nyeresége keletkezett,

míg csak 8,6 milliárd forint vesztesége.

A forint stabilizálása miatt kell a magas kamatszint

Egyébként a csillagászati, 18 százalékos irányadó kamatot (már a 13 százalékos alapkamat is közel duplája a cseh és lengyel kamatszintnek) októberben éppen a forint árfolyamának szabadesése miatt kellett bevezetnie a jegybanknak. A forint árfolyamának megroppanása mögötti egyik ok egyértelműen a magyar gazdaság sebezhetősége, illetve a kormány gyakorta kiszámíthatatlan, rendszeresen piactorzító gazdaságpolitikája, illetve az Európai Unióval folytatott korrupciós-jogállamisági vita, amely miatt az uniós támogatások folyósítása mind a mai napig a levegőben lóg.

Továbbá legalábbis kérdéses, a jegybank jól kezelte és kommunikálta-e a kamatemelési ciklus lezárását szeptemberben. Matolcsy György jegybankelnök május végén, a kamatcsökkentési ciklus bejelentésekor (az irányadó kamat 18-ról 17 százalékra csökkent) azt mondta, megfelelően jártak el, a pénzpiaci instabilitást pedig igyekezett a háborús helyzetre és az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantására fogni. Holott már akkor elég nyilvánvaló volt, hogy a kamatemelési ciklus deklarált, sőt mondhatni ünnepélyes lezárásával a jegybank kiszolgáltatta magát. Majd kénytelen is volt egy “utolsó kamatemelés” utáni drasztikus kamatemeléssel beavatkozni.

Idén még nagyobb veszteség várható

Mindenestre a 2022-es rekord veszteség eredményeképp a jegybank saját tőkéje 256 milliárd forintra olvadt. A kamatszintek még mindig rendkívül magasak: az irányadó kamat őszre csökkenhet az alapkamat szintjére, az alapkamat pedig év végén mérséklődhet valamelyest. Ha minden jól megy. Virág Barnabás alelnök iránymutatása szerint az Európa-bajnok infláció letörése érdekében 2024-ben pozitív reálkamatot kell fenntartani. Ha az infláció idén év végére 10 százalék alá csökken, ez még mindig 10 százalék feletti kamatszintet jelent.

Ilyen kamatpálya mellett a jegybank kamatvesztesége idén is brutális lesz, sőt valószínűleg nagyobb, mint 2022-ben volt. Ráadásul ha minden jól megy, a forint árfolyama stabil marad (ez immár kiemelt jegybanki cél), a jegybanknak tehát nem lesz a kamatveszteséget legalább valamelyest ellensúlyozó árfolyamnyeresége. Összességében a hatalmas jegybanki veszteség idénre borítékolható, és mivel a saját tőke már tavaly év végére 256 milliárd forintra csökkent, az MNB saját tőkéje idén negatívba fordul.

A kormány nem akar fizetni

A Költségvetési Tanács a 2024-es költségvetés tervezetéhez fűzött véleményében nehezményezte, hogy a kormány nem tervezett be a büdzsébe fedezetet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) veszteségtérítésére, holott az MNB tőkéje 2023 végére várhatóan negatívba fordul.

A jelek szerint a kormány nem kíván veszteségtérítést végrehajtani: a költségvetési törvényjavaslatban adott válasz szerint „a kormány fontosnak tartja, hogy ennek kezelése kérdésében az Országgyűlés alakítsa ki álláspontját, figyelembe véve más európai uniós tagországok gyakorlatát is”.

A kormánynak valójában semmi szüksége arra, hogy az Országgyűlés ezzel kapcsolatban állápontot alakítson ki, az Országgyűlés álláspontját ugyanis a jegybanktörvény rögzíti,

a költségvetésnek ilyen helyzetben veszteségtérítési kötelezettsége keletkezik. A kormánynak pedig mint végrehajtó hatalomnak be kellene tartania a hatályos törvényeket, jelen esetben a jegybanktörvényt, és olyan költségvetést kellene összeállítania, ami fedezetet tartalmaz a veszteségtérítésre.

Ami azt illeti, az Országgyűlés tavaly decemberben módosította a jegybanktörvényt, alaposan fellazítva a veszteségtérítési szabályokat. Korábban ugyanis akkor, ha a jegybank vesztesége meghaladta az eredménytartalékát (felhalmozott korábbi nyereségét), akkor a különbözetet a központi költségvetésnek 8 napon belül meg kellett térítenie a jegybanknak. Ez úgy változik, hogy a költségvetés 5 éven belül, évente egyenlő részletben köteles fizetni.

A jelek szerint a kormány még ennél is lazább szabályozást akar – és ha ilyet akar, akkor minden bizonnyal így lesz, adva, hogy a kormánypártnak kétharmados többsége van a törvényhozásban, a frakción belül pedig nemhogy kiszavazásnak, de vitának sincs helye.

Folytatódik a kormányzati mekkmesterkedés

A kormány költségvetési mozgástere a 2024-es tervezet alapján lényegében nulla – és a tervezet már most irreálisan optimistának tűnő alapokra épít, ahogy azt a Költségvetési Tanács is megjegyzi. Így nem meglepő, hogy a kormány inkább nem mondana le több száz milliárd forintról a jegybank veszteségtérítésére, ez praktikusan jelentős megszorítással érne fel.

Vitatható, hogy a központi költségvetésnek általában véve mikor és mennyiben feladata az esetleges jegybanki veszteségek megtérítése – erről Surányi György volt jegybankelnök közölt részletes elemzést a Portfolio.hu-n. Az elmúlt évek gazdaságélénkítése és a magas kamatok után az infláció letörése szempontjából inkább üdvös lenne, ha a költségvetésből hiányozna a jegybank visszatőkésítéséhez szükséges pénz, illetve ha a jegybanknak nem kellene pénzteremtéssel fedeznie saját veszteségét.

Az biztos, hogy a jegybanknak nem dolga, hogy nyereséges legyen, sőt az sem feltétlenül probléma, ha a tőkéje negatív. Ám semmiképpen nem küld jó üzenetet, különösen a jelenlegi inflációs és kamatkörnyezetben, hogy a kormány kedvére módosítgatja jegybanktörvényt.