A Magyar Nemzeti Bank (MNB) döntéshozó testülete a piaci várakozásoknak megfelelően nem változtatott a fő kamatszinten júniusi rendes kamatdöntő ülésén, egyúttal, tekintettel a beérkező adatokra, tovább folytatta az araszolást a feltételek normalizációja felé.

A Monetáris Tanács 13 százalékon hagyta az alapkamatot, míg a kamatfolyosó felső határát 1 százalékponttal, 18,5 százalékra mérsékelte. Ugyan a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi adatközlése szerint 21,5 százalék az infláció, ami tetemesen meghaladja a jegybank 3 plusz-mínusz 1 százalékos célját, a monetáris tanács májusban úgy ítélte meg, hogy év vége felé egy erőteljes mérséklődés következik, ezért ha óvatosan is, de az egynapos eszközzel elkezdheti a normalizációt, miközben egyéb csatornákon keresztül továbbra is igyekszik hosszabb távra lekötni a likviditást.

Ennek 100 bázispontos csökkenését árazták be (17-ről 16 százalékra), ennek mértékét mindenesetre az új kamatkondíciókról kiadott rövid közleményben nem közölték. A kamatfolyosó felső szélének csökkentése mindenesetre erre utal.

„A javuló kockázati megítélés tartós fennmaradása esetén a jegybank folytatja az egynapos tenderek kamatkondícióinak további fokozatos közelítését az alapkamathoz” – áll a tanács májusi kamatdöntését kísérő iránymutatásban.

Mint azt Trippon Mariann, a CIB Bank vezető közgazdásza kiemeli, az MNB által kiemelten figyelt területeken érdemi romlást nem körvonalazódott, sőt több területen folytatódott a javulás. Javult a külkermérleg, csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya, és a forint árfolyama is aránylag stabilan áll 373-374-es szinteken az euróval szemben.

Virág Barnabás, a jegybank monetáris politikáért felelős alelnöke délután 3 órától ismerteti a kamatdöntés részleteit.

A tájékoztató azért is érdekes lesz, mivel a héten publikálja az MNB legújabb Inflációs jelentését, aminek a sarokszámait viszont már ma, ugyancsak 3 órakor meg lehet ismerni. Legutóbb az MNB igen széles, 0-1,5 százalékos sávot határozott meg növekedési kilátásként 2023-ra, az éves infláció valahol 15-20 százalék között alakulhat, úgy is, ha az év második felében beigazolódnak a remények és meredeken csökken a drágulás.

Az utóbbi eshetőség is közrejátszik abban, hogyha óvatosan is, de elkezdte a lazítást a jegybank, noha a legutóbbi inflációs jelentés szerint csak 2024-re van esély, hogy a tűréssávon belülre kerüljön az inflációs mutató. Közben a magas kamatok miatt az MNB hatalmas, várhatóan több százmilliárdos veszteséget halmoz fel, amit a költségvetésnek kell állnia, még bizonytalan, hogy milyen forrásból. Ez a szabályok szerint nem az MNB problémája, neki a törvény szerinti feladatát kell végrehajtania, vagyis a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (1) szerint meghatározni és megvalósítani a monetáris politikát. Ezzel együtt a jegybankban is tisztában vannak azzal, hogy ez a feladat a jelen körülmények között mekkora többletterhet jelent az államháztartásra nézve.