Megvan a győztes terv, így fog kinézni a Természettudományi Múzeum új épülete
Egy dán-magyar közös pályázat lett a győztes.
Egy dán-magyar közös pályázat lett a győztes.
Informatikai probléma merült fel. Újra ki fogják írni.
Az országgyűlés csak a jövő héten szavaz, de a kormány máris létrehozta a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központot.
Úgy tűnik, a kormányban is belátták, hogy rossz ötlet a Magyar Természettudományi Múzeum Debrecenbe költöztetése, amit amúgy 5 éve terveznek, de el se kezdték. Most Csák János miniszter azt javasolja, hogy az intézmény maradjon Budapesten, de költözzön az egykori Kilián-laktanyába.
A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézete és a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) kutatói először azonosítottak két szárazföldi laposféreg- (planária-) fajt Magyarországon.
Eddig ismeretlen, már kihalt rovarfajt, egy metálfényű őscsótányt azonosítottak magyar kutatók egy ajkai kőszénmocsárból származó, késő krétakorból való borostyánban.
A körjegyű ardócnak és a pannóniai hevenyőcznek is nyoma veszett az utóbbi évtizedekben. Az átalakult tájhasználat okozhatta a nemes lepkék eltűnését.
A céljuk az, hogy segítsék az unióba készülő országok jogharmonizációját a természetvédelem területén, és hogy megalapozzák a magyar vállalkozások piacra lépését a térségben.
Nemcsak a közalkalmazotti törvény novembertől hatályba lépő módosítása és a Természettudományi Múzeum Debrecenbe költöztetése miatt távoznak a dolgozók tömegesen az intézményből, hanem azért is, mert az új múzeumvezetés szinte teljesen ellehetetlenítette a szakmai munkát és a kutatásokat.
A munkatársak negyede távozhat az intézmény központjából a közalkalmazotti törvény módosítása miatt.
Már korábban is lehetett arról hallani, hogy a kormány kezdene valamit az intézet által használt épületekkel.
Olyan eljárást fejlesztettek ki, amellyel jobban meg tudják majd mondani, hogy hol is él ez a rejtélyes állat.
Hazavitette a Természettudományi Múzeumból a múmiát rejtő Buddha-szobrot holland tulajdonosa – bár Kínában tényként kezelik, hogy egy helyi falu templomából lopták el az ereklyét, a műgyűjtő szeretné tisztázni magát. A 900 éve meghalt szerzetesnek egy kutató szerint több évig tartó önkínzást kellett kiállnia, hogy sikerüljön az önmumifikálás és elnyerje a buddhista hívők tiszteletét.
Kínai szakértők megerősítették, hogy a mumifikálódott szerzetest tartalmazó Buddha-szobrot 1995-ben vitték el egy kínai faluból. Most egy holland magángyűjtő tulajdonában van, és a Magyar Természettudományi Múzeumban állították ki, amíg gyorsan el nem vitték.
Korsós Zoltánt nevezte ki a Magyar Természettudományi Múzeum (MTTM) főigazgatójának Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A kinevezési okiratot Halász János, az Emmi kultúráért felelősért államtitkára adta át csütörtökön.
A Magyar Természettudományi Múzeum egy időre igazgató nélkül marad, mivel a posztra "beérkezett pályázatok nem tükrözték kellőképpen a tárca intézményfejlesztési terveit".
Pályázatot írt ki a Magyar Természettudományi Múzeum (MTTM) főigazgatói posztjára az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).
Megkezdte a rá kirótt közérdekű munka elvégzését Szabó Rebeka, az LMP képviselője. A politikust százezer forintra büntették, miután frakciójuk több tagjával és a párt aktivistáival együtt a nyáron behatoltak a Közgép székházának udvarára. Az LMP képviselői azonban úgy döntöttek, hogy ledolgozzák a büntetést.
A Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója, Matskási István egy levélből arról értesült, hogy az intézménynek mégis át kell adnia a jövendő Nemzeti Közszolgálati Egyetem számára a Ludovika főépületét - tudta meg az MTI.
Dinoszauruszok, mamutok, világító ásványok, növények és természetismereti tanműhely áll majd a gyermek és felnőtt látogatók rendelkezésére a Kézbe vehető természet - interaktív kiállítások a Föld történetéből és a Kárpát-medence kincseiből nevű projekt 2011-es indulásával a Magyar Természettudományi Múzeumban.