szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Hazavitette a Természettudományi Múzeumból a múmiát rejtő Buddha-szobrot holland tulajdonosa – bár Kínában tényként kezelik, hogy egy helyi falu templomából lopták el az ereklyét, a műgyűjtő szeretné tisztázni magát. A 900 éve meghalt szerzetesnek egy kutató szerint több évig tartó önkínzást kellett kiállnia, hogy sikerüljön az önmumifikálás és elnyerje a buddhista hívők tiszteletét.

Nem tudott róla a holland tulajdonos, hogy lopott lenne az a mumifikálódott szerzetest rejtő Buddha-szobor, amit múlt pénteken hazavitetett a Természettudományi Múzeum Múmiavilág című kiállításáról – mondta a hvg.hu-nak Kiss-Stefán Mónika, a múzeum sajtószóvivője. Az ázsiai származású holland műgyűjtő egy honfitársától vette meg a szobrot 1996-ban, egy évvel azután, hogy az eltűnt a délkelet-kínai Jangcsun falu templomából – most azért vitte haza, hogy tisztázza magát a vádak alól, hiszen a vásárlás idején még azt sem lehetett tudni, hogy múmiát rejt a műalkotás.

A szóvivő azt is elmondta: bevett dolog szerződésbe foglalni, hogy a tulajdonos bármikor elviheti a kölcsönbe adott műtárgyait – például a híres váci múmiák is ezzel a kikötéssel szerepelnek a világ különböző múzeumainak kiállításain. Az már egy másik kérdés, hogy ezzel a lehetőséggel nagyon ritkán szoktak élni.

A szóban forgó Buddha-szobor
©

Mumifikálhatta magát a buddhista mester

A szobrot először 2014 februárjában tették közszemlére a hollandiai Assenben található Drents múzeum múmia-kiállításán, de csak az év decemberében derült ki, hogy kit is rejt az ereklye. Egy amszterdami egészségközpontban elvégzett CT-vizsgálat során állapították meg, hogy a szobor belsejében egy párnán ülő, 30-40 év körüli szerzetes 900 éve mumifikálódott teste van – igaz, a párnát csak 300 évvel később helyezték el alá.

A vizsgálatnál ősi kínai írást tartalmazó papírdarabkákat találtak a szervei helyén, a buddhista művészeteket kutató Erik Bruijn segítségével pedig megállapították, hogy a Szung-dinasztiában élő szerzetesre, a 37 éves korában elhunyt Csang Liu-csüanra bukkantak, aki a csan buddhizmus (a japán zen buddhizmus kínai megfelelője) mestere volt a 11-12. században. Bruijn most könyvet is ír az egyedülálló felfedezésről, honlapján pedig azt írja, ugyan a mester halálának oka még ismeretlen, elképzelhető, hogy az önmumifikálást megelőző szigorú böjtnek lehetett halálos végkimenetele.

A szobor kívülről és a múmia CT-képe
©
Az önmumifikálás háromezer napos kínja

Az Ancient Origins nevű régészeti portál leírása szerint egy 2000 napon, vagyis öt és fél éven keresztül tartó diéta előzte meg a buddhista szerzetesek önmumifikálásának folyamatát. Az első ezer napon kizárólag dióféléken, magvakon, gyümölcsökön és bogyókon éltek, és közben jelentős fizikai aktivitást végeztek, hogy minél több testzsírtól megszabaduljanak. A következő ezer nap még keményebb volt, ekkor fakéregből és gyökerekből állt az étrendjük, amit az utolsó időszakban az urushi fa gyantájából készített mérgező teával kísértek, hogy az általa okozott hányás következtében gyorsan megszabaduljanak a testnedvektől. A tea mérge ráadásul tartósító hatással is bírt, hiszen megölte a férgeket és a test bomlását okozó baktériumokat is.

 

A kétezer nap letelte után a szerzetesek egy, a testüknél épphogy csak nagyobb kősírba zárták magukat, ahol lótuszülésben kezdtek meditálni – ezt pedig mindaddig művelték, amíg meg nem haltak. Egy kis cső biztosította, hogy bejusson az oxigén a sírba, a szerzetesek pedig minden nap megszólaltattak egy csengőt, jelezve, hogy még élnek. Amikor abbamaradt a csengetés, a csövet eltávolították és egy utolsó ezernapos periódusra lezárták a sírkőt.

 

Mikor letelt ez az időszak, kinyitották a sírt, hogy megnézzék, sikerrel járt-e a szerzetes az önmumifikálásban. Ha a testet „tartósított állapotban” találták, a szerzetest a Buddha-státuszra emelték, a testét eltávolították a kősírból és a templomban helyezték el, ahol imádkoztak neki. Ha azonban már bomlott testre leltek, visszazárták a sírt, és bár tiszteletben tartották a kitartása miatt, de nem vált imádság tárgyává.

A kínaiak tűzijátékkal ünnepeltek, és visszakövetelik az ereklyét

Kiss-Stefán Mónika elmondása szerint az egész egy holland blog egyik posztjával kezdődött, amiben megemlítették az éppen nálunk látható Buddha-szobrot, és amire a Kínai Központi Televízió is felfigyelt. A CCTV február végén hozta le a Budapesten forgatott anyagot, Jangcsun falu lakosai ekkor figyeltek fel az ereklyére, ami megtévesztésig hasonlított a templomukból húsz éve eltűnt kincsre – a kínai köztévé szerint a falubeliek könnyek közt fogadták a hírt, hogy ráleltek a szoborra, egyesek pedig még tűzijátékot is tartottak az örömhír hallatán.

A délkelet-kínai Fucsien tartomány örökségvédelmi hivatala vasárnap a kutatási adatokra és a médiában megjelent információkra hivatkozva megállapította, hogy a Természettudományi Múzeumból két nappal korábban elvitt műtárgy megegyezik a jangcsuniak által keresett szoborral, és megjegyezték, hogy jelentést tesznek a nemzeti örökségvédelemnél, akik hivatalosan is visszaigényelhetik azt. Ha a kínaiaknak sikerül bebizonyítani a lopást – amit a holland műgyűjtő egyelőre nem akar tudomásul venni –, akkor visszakerülhet a faluba a Liu-csüan mestert rejtő ereklye, és újra ráadhatják a ruhát és a koronát, amit húsz éve őriznek a templomban.

A kínai állami tévé angol nyelvű anyaga a lopás bizonyítékairól:

Mindenhol kapósak a Buddha-szobrok

A Természettudományi Múzeumnál korábban még nem fordult elő, hogy lopott műtárgyat állítottak volna ki, ezt azonban nem minden intézmény mondhatja el magáról – a Buddha-szobrok különös népszerűségnek örvendenek a műkincsrablók körében.

Idén januárban döntöttek arról, hogy az Ausztrál Nemzeti Galériában nyolc éve látható Buddha-szobrot visszaszállítják Indiába, miután kiderült, hogy – a galéria által két, korábban már visszaadott műtárggyal együtt – egy indiai régészeti helyszínről lopták. A Buddhát egy New-Yorki régiségkereskedőtől vették az ausztrálok 2007-ben, több mint 1 millió dollárért. A galéria tavaly novemberben vizsgálat alá helyezte nagyjából ötezer darabból álló ázsiai kollekcióját, aminek eredményeként a bizottság 54 kiemelt régiséget jelölt meg – ezek eredetét egy nagyobb kutatócsoport fogja tanulmányozni, ám ez a folyamat évekig is eltarthat.

Persze néhány kivételtől eltekintve a Buddha-szoborbiznisz a távol-keleti országok sajátossága: 2014 novemberében például öt dél-koreai férfit tartóztattak le, amiért elloptak egy, a vallási vezetőt ábrázoló szobrot a japán Cusima egyik templomából. A mindössze 10 centiméteres műalkotást egy papírzacskóban találták meg a vádlottaknál, akiknél a templomból ugyancsak eltűnt buddhista szentírás-részleteket is megtalálták.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Brüsszelnek se lenne ellenére a társasági adó minimuma

Brüsszelnek se lenne ellenére a társasági adó minimuma

Felbukkant a Nürburgringen a Mercedes régen várt hiperautója, a One – videó

Felbukkant a Nürburgringen a Mercedes régen várt hiperautója, a One – videó

Oroszország kilép a Nemzetközi Űrállomás-projektből

Oroszország kilép a Nemzetközi Űrállomás-projektből