Nem tudott róla a holland tulajdonos, hogy lopott lenne az a mumifikálódott szerzetest rejtő Buddha-szobor, amit múlt pénteken hazavitetett a Természettudományi Múzeum Múmiavilág című kiállításáról – mondta a hvg.hu-nak Kiss-Stefán Mónika, a múzeum sajtószóvivője. Az ázsiai származású holland műgyűjtő egy honfitársától vette meg a szobrot 1996-ban, egy évvel azután, hogy az eltűnt a délkelet-kínai Jangcsun falu templomából – most azért vitte haza, hogy tisztázza magát a vádak alól, hiszen a vásárlás idején még azt sem lehetett tudni, hogy múmiát rejt a műalkotás.

A szóvivő azt is elmondta: bevett dolog szerződésbe foglalni, hogy a tulajdonos bármikor elviheti a kölcsönbe adott műtárgyait – például a híres váci múmiák is ezzel a kikötéssel szerepelnek a világ különböző múzeumainak kiállításain. Az már egy másik kérdés, hogy ezzel a lehetőséggel nagyon ritkán szoktak élni.

A szóban forgó Buddha-szobor

Magyar Természettudományi Múzeum

Mumifikálhatta magát a buddhista mester

A szobrot először 2014 februárjában tették közszemlére a hollandiai Assenben található Drents múzeum múmia-kiállításán, de csak az év decemberében derült ki, hogy kit is rejt az ereklye. Egy amszterdami egészségközpontban elvégzett CT-vizsgálat során állapították meg, hogy a szobor belsejében egy párnán ülő, 30-40 év körüli szerzetes 900 éve mumifikálódott teste van – igaz, a párnát csak 300 évvel később helyezték el alá.

A vizsgálatnál ősi kínai írást tartalmazó papírdarabkákat találtak a szervei helyén, a buddhista művészeteket kutató Erik Bruijn segítségével pedig megállapították, hogy a Szung-dinasztiában élő szerzetesre, a 37 éves korában elhunyt Csang Liu-csüanra bukkantak, aki a csan buddhizmus (a japán zen buddhizmus kínai megfelelője) mestere volt a 11-12. században. Bruijn most könyvet is ír az egyedülálló felfedezésről, honlapján pedig azt írja, ugyan a mester halálának oka még ismeretlen, elképzelhető, hogy az önmumifikálást megelőző szigorú böjtnek lehetett halálos végkimenetele.

A szobor kívülről és a múmia CT-képe

Twitter

A kínaiak tűzijátékkal ünnepeltek, és visszakövetelik az ereklyét

Kiss-Stefán Mónika elmondása szerint az egész egy holland blog egyik posztjával kezdődött, amiben megemlítették az éppen nálunk látható Buddha-szobrot, és amire a Kínai Központi Televízió is felfigyelt. A CCTV február végén hozta le a Budapesten forgatott anyagot, Jangcsun falu lakosai ekkor figyeltek fel az ereklyére, ami megtévesztésig hasonlított a templomukból húsz éve eltűnt kincsre – a kínai köztévé szerint a falubeliek könnyek közt fogadták a hírt, hogy ráleltek a szoborra, egyesek pedig még tűzijátékot is tartottak az örömhír hallatán.

A délkelet-kínai Fucsien tartomány örökségvédelmi hivatala vasárnap a kutatási adatokra és a médiában megjelent információkra hivatkozva megállapította, hogy a Természettudományi Múzeumból két nappal korábban elvitt műtárgy megegyezik a jangcsuniak által keresett szoborral, és megjegyezték, hogy jelentést tesznek a nemzeti örökségvédelemnél, akik hivatalosan is visszaigényelhetik azt. Ha a kínaiaknak sikerül bebizonyítani a lopást – amit a holland műgyűjtő egyelőre nem akar tudomásul venni –, akkor visszakerülhet a faluba a Liu-csüan mestert rejtő ereklye, és újra ráadhatják a ruhát és a koronát, amit húsz éve őriznek a templomban.

A kínai állami tévé angol nyelvű anyaga a lopás bizonyítékairól:

Mindenhol kapósak a Buddha-szobrok

A Természettudományi Múzeumnál korábban még nem fordult elő, hogy lopott műtárgyat állítottak volna ki, ezt azonban nem minden intézmény mondhatja el magáról – a Buddha-szobrok különös népszerűségnek örvendenek a műkincsrablók körében.

Idén januárban döntöttek arról, hogy az Ausztrál Nemzeti Galériában nyolc éve látható Buddha-szobrot visszaszállítják Indiába, miután kiderült, hogy – a galéria által két, korábban már visszaadott műtárggyal együtt – egy indiai régészeti helyszínről lopták. A Buddhát egy New-Yorki régiségkereskedőtől vették az ausztrálok 2007-ben, több mint 1 millió dollárért. A galéria tavaly novemberben vizsgálat alá helyezte nagyjából ötezer darabból álló ázsiai kollekcióját, aminek eredményeként a bizottság 54 kiemelt régiséget jelölt meg – ezek eredetét egy nagyobb kutatócsoport fogja tanulmányozni, ám ez a folyamat évekig is eltarthat.

Persze néhány kivételtől eltekintve a Buddha-szoborbiznisz a távol-keleti országok sajátossága: 2014 novemberében például öt dél-koreai férfit tartóztattak le, amiért elloptak egy, a vallási vezetőt ábrázoló szobrot a japán Cusima egyik templomából. A mindössze 10 centiméteres műalkotást egy papírzacskóban találták meg a vádlottaknál, akiknél a templomból ugyancsak eltűnt buddhista szentírás-részleteket is megtalálták.