A NATO főtitkára már tárgyalt Trumppal
A floridai Palm Beachben találkoztak.
Az európai államok vezetői egyre inkább elképzelhetőnek tartják, hogy fegyveres konfliktus tör ki Oroszország és országuk, illetve Oroszország és a NATO között. Bár a háborús pszichózis keltésében az Orbán-kormány jár élen azzal, hogy naponta vizionálja azt, hogy a NATO hibájából kitör a harmadik világháború, a kontinens többi kormánya Oroszországot teszi felelőssé a veszély növekedéséért és párbeszédet folytat polgáraival a honvédelemről. A magyar kormány, amely évek óta a háborús veszélyhelyzet körülményei között irányítja az országot, nem érzi szükségesnek a polgárok tájékoztatását.
A katonai szövetség több ezer katonája és ezer harci járműve vonult fel.
Mivel Oroszország az agresszor, az észak-koreai katonák bevetése akkor is jogsértő, ha védelmi megállapodásra hivatkozva Kurszknál teszik ezt – mondta a HVG-nek Csapó Zsuzsanna nemzetközi jogász.
A NATO-főtitkár szerint Oroszország, Kína, Észak-Korea és Irán kapcsolata fenyegetést jelent Japánra, Dél-Koreára és az Egyesült Államokra is.
A felfrissített kiadványban arról is szó esik, hogy milyen konzervekkel érdemes betárazni, ha megtámadják az országot, vagy szükséghelyzet alakul ki.
Rövid távon erősítheti Donald Trump győzelme a szuverenista, nacionalista európai pártokat, de hosszú távon fejfájást okozhat Orbán Viktornak az új amerikai gazdaság- és biztonságpolitika. Van esély alkura, de ahhoz jó ajánlat és jó alkusz kell. Daniele Albertazzi politológus az új világrendről.
Iránból vagy Oroszországból kilőtt ballisztikus rakéták ellen egyaránt védi a lengyel légteret
A NATO felszólította Oroszországot, hogy tartsa be nemzetközi kötelezettségeit.
Trump próbára fogja tenni az európai szolidaritást, írja a New York Times szerzője. Az Economist szerint a jelenlegi gazdaság, politikai helyzet helyzet erőszakolhatja ki, hogy az EU a szorosabb integráció felé vegye az irányt. A Washington Post újságírója azt állítja, a trumpizmus már megfertőzte Európát. A volt NATO-főparancsnok szerint a katonai szervezet túlélheti az új amerikai elnököt. Továbbra is az amerikai elnökválasztás tovagyűrűző hullámai uralják a világsajtót, mi pedig ezekből a hírekből és véleményekből nyújtunk át újabb válogatást.
Mark Rutte az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójára érkezik Budapestre.
Az önmagáért beszél Pressman szerint, hogy egy szövetséges állam „semlegességi” politikájáról kellett beszélgetniük.
A NATO főtitkára szerint Putyin gyengeségét mutatja, hogy Észak-Koreához fordult segítségért.
Háborút befejezni mindig nehéz folyamat, a végletekig terhelt kétoldalú viszony miatt az orosz–ukránt jelenleg szinte lehetetlen. Fegyveres konfliktus sokféleképp zárulhat, de a felebaráti kérés nincs közöttük, bármit sugall is a békét hirdető magyar külpolitika.
Recep Tayyip Erdogan török elnök üdvözölte szombaton „drága barátja”, Olaf Scholz német kancellár „együttműködési erőfeszítéseit”, annak ellenére, hogy a két politikus között tartós nézeteltérés van Izrael gázai háborúja ügyében.
Volt, illetve jelenleg is kormányközelben lévő külügyesek is fenntartásaikat hangoztatják Orbán Viktor külpolitikai kanyarjaival kapcsolatban, ám a kormányfőnek a belső kritikákra sincs füle.
Ugyanazt akarja elérni Oroszország Moldovában pénzzel és propagandával, mint Ukrajnában rakétákkal és tüzérséggel: Moszkva-barát kormányzat hatalomra segítését. Az elnökválasztáson és EU-s népszavazáson derül ki, mennyire hatékony a „békésebb” módszer.
A bejelentést az ukrán elnök a saját hírszerzése jelentéseire alapozta, ugyanakkor felmerülnek ezzel kapcsolatban olyan kérdések, amelyek az elképzelés hasznosságának alapjait is kikezdhetik.