Oroszország már az ukrajnai háború előtt készített terveket nyugati célpontok nukleáris megsemmisítésére
A tervek egy NATO-val való konfliktus esetére készültek.
A tervek egy NATO-val való konfliktus esetére készültek.
Vlagyimir Putyin orosz államfő figyelmeztette az Egyesült Államokat, ha Washington 2026-tól nagy hatótávolságú rakétákat telepít Németországba, Oroszország hasonló eszközöket fog lőtávolságon belül állomásoztatni nyugaton.
Korábban ez nem volt stratégiai kérdés, de azzá vált, amikor az USA stratégiai ellenféllé nyilvánította Kínát 2021-ben, és Putyin megtámadta Ukrajnát 2022 februárjában.
Tenni kell az oroszok ellen az északi sarkkörön túl is – javasolja James Stavrides, az USA haditengerészet egykori admirálisa, a NATO európai erőinek volt főparancsnoka.
Jens Stoltenberg szerint nem szabad önbeteljesítő jóslatokat felállítani.
Ukrajna támogatása és felkészülés Trump lehetséges elnökségére – ez volt a két legfontosabb feladat a 75 éves NATO csúcstalálkozóján. A célt sikerült elérni, a „békeharcos” Orbán Viktor pedig mindent aláírt, amit elé tettek.
Videóklipben hirdeti tíznapos világkörüli békemisszióját Orbán Viktor. Bár a tárgyalások érdemi részéről nem nyilatkozik, világossá vált, hogy a magyar kormányfő az oroszok érdeke szerint szorgalmazna olyan megállapodást, ami területért kínálna békét a megtámadott országnak. A terv azonban több sebből vérzik.
Lengyelország rekordszintre növeli védelmi kiadásait jövőre – nyilatkozta a lengyel külügyminiszter a Bloomberg televíziónak péntek este.
A Newsweekben megjelent és a miniszterelnök által jegyzett írás olyan legendákat táplál, mint hogy a magyar vezetés ki akart maradni a világháborúkból, a NATO létrehozásával kapcsolatban pedig elhallgatja, hogy a szövetséget már 1949-ben is a szovjetorosz agresszió veszélye hívta életre és a NATO tagállamaira leselkedő legnagyobb biztonsági fenyegetést továbbra is Moszkva jelenti.
A tervek szerint 2026-tól Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépeket, illetve SM-6 légvédelmi rakétarendszereket és új fejlesztésű hiperszonikus fegyvereket telepít az Egyesült Államok NATO-szövetségesei védelmére.
A CNN rákérdezett, hogy Orbán Trump győzelmét akarja-e, amit nem tagadott a külügyminiszter.
Ukrajna tartós és feltétel nélküli támogatását ígéri a 75 éves NATO jubileumi csúcstalálkozóján elfogadott zárónyilatkozat, amelyben megerősítették, hogy az orosz agresszió által sújtott ország helye az észak-atlanti katonai szövetségben van. A nyilatkozat pontjai szöges ellentétben állnak a „békemissziót” folytató Orbán Viktor nyilatkozataival, amelyek inkább Ukrajna kapitulációját szorgalmazzák, ugyanakkor a magyar kormányfő is aláírta a dokumentumot.
A NATO-csúcson a csatlakozás menetrendjéről nem született döntés.
Peter Pellegrini attól tart, továbbra sem lesz hatékony légvédelmük.
Ezek között említette az Ukrajna védelméért felelős NATO-parancsnokság létrehozását.
A német lap részben a washingtoni NATO-csúcs eseményeit tárgyalja, részben pedig Orbán Viktor “békemissziójának” hatásait elemzi.
Jens Stoltenberg főtitkár nagyobb fokú együttműködést és több védelmi beruházást szorgalmazott a tagállamok között.
Az amerikai elnök szerint Ukrajna szabad ország, és az is marad.
A miniszterelnök a NATO-csúcsra érkezett az amerikai fővárosba.