November 10-én délelőtt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) még azt állította az októberi államháztartási adatokat kommentálva, hogy „Magyarország pénzügyei rendezettek, a költségvetés stabil”. Ezt arra alapozták, hogy a 2025-ös év 83 százaléka eltelt, a költségvetési hiány viszont az éves cél 76,8 százalékán állt csak.
Örömmel közölték azt is, hogy éppen emiatt lesz pénz minden családokat, kisvállalkozásokat segítő, a 2026-os országgyűlési választásra időzített állami kiadásra is.
Ez utóbbi megállapításuk már akkor hihetetlennek tűnt, pár órával később pedig jött is a hivatalos beismerés: a költségvetés jelen állapotában dehogy lesz pénz a beígért osztogatásra, sőt.
https://hvg.hu/gazdasag/20251111_nagy-marton-koltsegvetes-hiany-ngm
Hétfő késő délután, nem sokkal a fent idézett költségvetési közlemény kiadását követően Nagy háttérbeszélgetést tartott, ahol bejelentette, hogy 4,1-ről 5 százalékra kell emelni a költségvetési hiánycélt (a 2025-re eredetileg előirányzott hiány 3,7 százalék volt, ezt júniusban emelték 4,1-re), és ugyanekkora hiánnyal számol a kormány 2026-ban is. Számszerűsítve: a hiány idén 4774 milliárdról 5055 milliárd forintra nőhet, jövőre pedig 5445 milliárddal számol most már a kormány.
Ahhoz, hogy a deficit ne legyen ennél is magasabb, és a pénzosztás is megvalósuljon, a kormány úgy döntött, hogy gyakorlatilag duplájára emeli a bankadót, amiből az idei 180 milliárd helyett jövőre már 360 milliárdot remélnek beszedni, ezenkívül zárolják a 190 milliárd forintos általános tartalékot is. Emellett év elején devizakötvényeket is kibocsát az állam. Ezt és a bankadó legnagyobb részét biztosan az adófizetők fogják megfizetni, hiszen a pénzintézetek a legváltozatosabb módon tudják megkerülni az áthárítás kormányzati tiltását, az államkötvény pedig évtizedekre adósítja el az államot és így a lakosságot is.
https://hvg.hu/kkv/20220526_Ne_az_emberekkel_fizettessek_meg_kulonadok_profit
