Kevesebb ülés, kevesebb szavazás és törvény: látványosan lefékezett a 2018–2022-es ciklusban a törvénygyár, különösen annak második felében. A kormány azonban nem lustult el: az utóbbi két évben nem is volt igazán szüksége Orbán Viktornak a bátor gombnyomogatóira, mivel a rendeleti kormányzással szinte bármit megtehet a sajátjai nélkül is, az ellenzék pedig eddig sem zavarta.
Augusztus 20-tól és az energia-veszélyhelyzettől a pápalátogatáson és a koronavíruson át az aszályig és vadászati kiállításig az Orbán-kormány válasza egy és ugyanaz: kell egy operatív törzs, de legalábbis egy akciócsoport. Igaz, hogy egy részük teljesen haszontalan, de legalább a cselekvő kormányzat látszatát keltik, még ha tevékenységük a legritkábban transzparens.
Az Orbán-kormányok legfőbb kedvezményezettje, a „nemzeti középosztály” lemondhat a nyugati életszínvonallal kapcsolatban szőtt álmairól. Az az illúzió is szertefoszlik, hogy a megszilárduló polgárság kulturális szokásai széles körben mintává válhatnak.
Újra és újra képes megdönteni saját rekordját a kormány – már, ami a titkosított kormánydöntések számát illeti. Az akár több évtizedre a nyilvánosság elől elzárt, úgynevezett 3000-es sorszámú kormányhatározatok száma 2021-ben kiugróan magas volt, ezzel pedig a most zárult kormányzati ciklus is felállította a maga rekordját.
Miért kellett bosszút állni a meteorológusokon, amikor nem ők hozták meg a döntést, ami ráadásul indokolt is volt? Tényleg éppen most, és ennyiért kell megvenni a Vodafone-t? Mit hajlandó ígérni a kormány az Európai Bizottságnak, hogy jöjjön végre a pénz? – ezekről is szó volt a Fülke, a hvg.hu közéleti podcastjának évadnyitójában, ahol a kormány és az ellenzék következő lépéseit is megpróbáltuk kisakkozni.
Az ellenzék sem hiszi, hogy a parlamentben bármit is elérhet – törvényhozási aktivitása így a komolytalan, kötelező, összességében viszont a hatástalan jelzőkkel írható le tavasz óta. A parlamenten kívül több esélye lenne, de még csak most kezd levegőhöz jutni – már amelyik párt egyáltalán mutat életjeleket. A politikai "forró ősz", például az érkező új rezsiszámlákkal, kínál majd olyan helyzeteket, amelyekben az ellenzék megszorongathatja a Fideszt.
A polgári engedetlenségen kívül alig maradt eszköz az olyan jogszabályokkal szemben, mint amilyenek az elmúlt hetekben taroltak a családok körében. A kormány a háborúra és az energia-veszélyhelyzetre fogva egyik napról a másikra, törvény- és alapjogokat sértő módon döntött romba egzisztenciákat.
Új korszak rajzolódik ki, amelyben a DK és a Momentum megnyilvánulásait érdemes fokozottan figyelnünk és értékelnünk. Vélemény.
Uniós pénzből tennék inflációkövetővé a pedagógusok bérét egy kiszivárgott stratégia szerint.
Péntek estig kell kitöltve leadniuk az országgyűlési képviselőknek az új típusú vagyonnyilatkozatukat. A változtatásról júliusban döntöttek a Fidesz javaslatára, és egy olyan formátumot fogadtak el, amit ugyan az Európai Parlamentben is használnak, de még a magyarnál is kevésbé komolyan vehető: sokkal kevesebb és sokkal kevésbé pontos adatot kell feltüntetni bennük.
Bár a Fidesz reakciója alapján ez a forgatókönyv elképzelhetetlen, pontról-pontra végigvesszük az ellenzék “megélhetési válságot” enyhítő javaslatcsomagját, és megnézzük, mi lenne, ha ezeket mind megfogadná és bevezetné a kormány.
Az elbukott áprilisi választás óta először újra közösen próbál fellépni az ellenzéki összefogás hat pártja: rendkívüli parlamenti ülésen a rezsiárakat és a katát érintő kormányzati döntések visszavonását követelik és saját, ezen is túlmutató javaslataik elfogadását. A kudarc borítékolható, ahogy a Fidesz reakciója is várható volt, eszerint "Gyurcsány".
Az már a választások eredményéből jól látszott, hogy az embereknek fontosabb a biztonság és a stabilitás, mint a jogállam elvont kérdései vagy a szabadságjogok. Az Orbán-rezsim fennmaradása is erre a „hatalmat a stabilitásért” elvre épül, ennyiben mindenképpen a Kádár-rezsim hagyományait követi. Csakhogy most az alku több eleme veszélybe került. Egy ilyen helyzetben hitet és ideológiát lehet csak kínálni, nemhiába erre a kettőre erősített rá a miniszterelnök.
Kormányrendelet született csütörtökön arról, hogy a kormányzat különleges földgázkészletet hozhasson létre. A feladatot a Magyar Szénhidrogén Készletezési Szövetség kapja, amely az ehhez szükséges 740 millió köbméter gázt hitelből vásárolhatja majd meg nyílt pályázat nélkül. Az állam közel 735 milliárd forint értékig vállal készfizetési kezességet.
Területfejlesztési politikáról, annak forrásairól, az Európai Unió bonyolult játékszabályairól, és természetesen a helyreállítási alapról beszélt Navracsics Tibor kedd este az MCC-ben.
